Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

422

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Toppant fontos. Szorosan összefügg e kérdés az újszövetségi szentiratok authenticitása, az újszövetségi kánon története, a kereszténység eredete, akatholikus hierarchiai szervezet meg- alakulása és egyéb igen-igen fontos dolgokkal. A protestáns tudósok a második század végére teszik a gnosis föllé- pését, mivel pedig a gnosis az újszövetségi szentírási köny- vekben előfordul (pastoralis levelek, sz. János levelei, Ap. Csel. Apocalypsis, sz. János evang., sőt Lukácsnál is) és mivel szerintük a katholikus hierarchiai szervezet a gnosis ellen való védekezés visszahatása alatt jött létre, épen azért a szent könyvek megírásának és a hierarchiai szervezet meg- alakulásának idejét is a 150—200-as évekre nyomják vissza. Nem szüksóges-e tehát a gnosis keletkezésének és fejlődé- sének történetét alaposan ismernünk ? A gnosticismusnak igen nagy irodalma volt, amely azonban, eltekintve néhány, a katholikus írók által fönntartott töredéket, meg néhány kopt, szír és abissiniai fordítást, mind elveszett. Megsemmisí- tették később a katholikusok. Mint tudósok sajnáljuk ezt, mint katholikusok nem. Elkerülhetetlen rendszabály volt ez a hit tisztaságának fentartása érdekében, ép úgy, mint az, hogy Nagy Károly meg szent István korában elpusztítot- ták a német és a magyar pogány mythologia maradványait. Egy magasabb rendű erkölcsi érdek követelte egy kisebb rendű érdek mellőzését. De a megmaradt gnosticus iratok, töredékek határozottan bizonyítják, hogy Basilides, Valen- tin, Karpokrates, Marcion és Bardesanes korában a gnosis már túltengő állapotban volt, a nevetséges genealógiák, leszármazások, excentrikus szellemrendszer a számokkal, betűkkel való játszás azt bizonyítja, hogy már hosszú utat tett meg és igen valószínű, hogy már időszámításunk első éveiben létezett, sőt lehet, hogy Krisztus Urunk előtt kéz- dődött. Mert ezeknek a rendszereknek nem a kereszténység adott életet, a keresztény elem ezekben igen mellékes és csak külsőleg beillesztett, életre keltette ezt a rendszert a platonismusnak a parsismussal és a szír néphittel való érint- kezése. A megváltásról való tant pedig elcsúfítva, eltorzítva erőszakkal illesztették be az aeon-rendszerekbe. A parnis-