Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
304 DR. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. A francia egyházi szónoklat a középkorban (XII— XV. sz.). A scholasticismus és a mysticismus befolyása. Az egyházi szónoklat fejlődése. A XII. században Franciaországban föllendült az egy- házi élet s vele az egyházi szónoklat is, miben a következő tényezők működtek közre: erélyes pápák és főpapok lépnek föl a simonia és clerogamia ellen, mígnem sikerült a visszaéléseket megszüntetniök; több zsinaton hoztak határozatokat a hit védel- mére az eretnekek, főkép a vald ensek és albigensek ellen és az egyházi fegyelem javítására. Főiskolák keletkeznek, mint a híres párizsi Sorbonne, mely ettől fogva a felvilágosultság föszék- helye, továbbá az orleansi, toulousi (1228.), lyoni (1300.) főis- kólák, melyeken mindenütt a schola rendszere tartja a jogart, de kiveszi részét belőle az egyházi szónoklat is, főleg mióta az egyetemeken tanárok és tanítványok számára külön tartanak szentbeszédet. Egyházi rendek keletkeznek, mint a XI. és XII. száz. karthausiak, ciszterciták, XIII. száz. dömések és ferenc- rendiek, melyek közül főleg a két utóbbi szentelte magát az egyházi szónoklatra. 261 egyházi szónok közül, kiket az irodalom- történet följegyzett, 91 dömés- és 45 ferenc-rendit számlál Aubertin. (Hist. d. 1. 1. et litt. fram;. II. 310.) Majd a XI. szá- zad alkonyán a keresztes hadak képeztek figyelemre méltó moz- zanatot az egyházi szónoklat fejlődési történetében. Lánglelkű férfiak (Arniensi Péter f 1115., Raoul Ardent f 1101., Robert d’Arbrissel f 1117., sz. Bernát f 1153., Neuilly Fulko) járják be az országot, szent háborúra híva fel a lelkes honfiakat. Hasonlóan szent hadjáratot indít sz. Domonkos az albigensek ellen. Mindezen történeti tények jelentékenyen előmozdították az egyházi szónoklat fejlődését. »A vallási és politikai téren meg- izmosodott Frankhon, mint a katholikus egyház legidősebb leánya, ismételten nyűit a császár által szorongatott pápának menedéket.« Dicsőségét emeli IX. Lajosnak életszentsóge, emeli a 10vagias szellemet, új jótékonysági intézeteket teremt, új tápot, új eszme- két nyújt a költészetnek és a művészeteknek, szóval a vallás, költészet és politika nagy kultur-misszióit teljesíti, ami termé- szetesen mind nem maradhatott hatás nélkül az egyházi szónok- latra. Ez az oka, hogy Franciaországban oly kitünően volt elő- készítve a talaj a nagy egyházi szónokok korszakára. De már a XIII. század vége felé kezd napja aláhanyatlani. Az a Frankhon, mely még nemrégen oltalmat nyújt vala a Szentszéknek, szép Fülöp alatt ennek börtönévé alacsonyul, s a nagy egyházszakadás alatt, melynek előkészítésében a hűtlen Franciaországnak meg- volt a maga része, aláhanyatlik ismét az egyházi szellemmel az egyházi szónoklat is. (Pelczár. czesc. III. 99—100.) A történelem nehány jelesnek nevét tartotta fönn, kik az Isten igéje liirdeté·
