Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGA HÁZI SZÓNOKLATRÓL, 305 sének tisztét buzgón teljesíték e korban, mint Vitry Jakab, Stef. de Tonnái, Garnier de Rochefort, de Flavigny Miki., Guiard de Laon, Berruyer Fülöp, Tempier István. Szerzetesek is buzgón hirdették az evangéliumot, sőt világiakkal is találkozunk, kik, — mit az egyház mindig rosszait — az egyháziak közé vegyülve, hirdették, főkép ott, hol a hanyagabb lelkipásztor ezt elmulasztá, az evangéliumot. Sőt még az egyháznak erélyesen kelle föllépnie, (Spanyolország, Burgos, Valencia) nehogy asszonyok is prédikál- janak.1 Maradt fenn 71 ily beszéd, melyet Johanna de Gruce, francia apáca írt. Mint az egyházi szónoklat körül szokásos szer- tartás elfajulását említjük fel, hogy vándorpapok, kétes értékű ereklyéket hordozva, jártak városszerte, csengetyűszóval, és hív- ták szentbeszédre a híveket, utána pedig pénzt szedtek, mely szokás ellen a poitiersi zsinat (1100.) lép fel és teszi meg beszüntetésére a szükséges intézkedést. Nem ritkán vallási köl- temónyt, legendát olvasnak fel a szószékről. A beszédek váltó- zatosak és tarkák. Kedvelt források voltak, melyekből merítettek: Summa ad usum praedicatorum (Vitry Jakab), Distinctiones etc. (Limoges Péter), Tractatus de diversis etc. (Stef. Bourbon), Summa sermonum (Guido d’Euvreux), Themata tempor. (de Gorran Miki.), Dormi secure (Joan. Werden), Summa praedicantium (Bromyard János), Promtuarium exemplorum (Herold János), Universum praedicabile (Sanct. Geminian) stb. — Az egyházi szónoklat elméletéről írtak: Gilbertus de Nogent (f 1124. Liber, quo ordine sermo fieri debeat), Alanus ab Insulis (f 1203. Summa de arte praedicator ia), sz. Bonaventura (f 1273. De arte condonandi), Humbertus de Romanis (f 1277. De eruditione praedicatorum).'1 2 A XII. századból maradt fenn sz. Bernátnak több latin beszéde, továbbá még latin besz. következőktől: Joan. diac. (Rouen), Guibert, nogenti ap. (f 1124.), vendőmi Godfried, sz. Hildebert, mansi p. (f 1134.), Hugo a S. Victore can. reg. Párizs (f 1141.), Guerric, igni ap. (f 1157.), Petr. Cellensis (chartresi p. f 1187.), Garnier de Rochefort, clairv. ap. langresi p. (f 1202.), Arnulf, luxeuili p. (f 1154.), Odo, morimondi ap. (f 1161.), Petr. Mauric Montboissier clugnyi ap. (f 1158.), Petr. Comestor can. S. Vic- toris (f 1178.), Elias de Coxida (f 1203.), Petr. de Blois lond. archidiac. (f 1200.), Tournai István ap. püsp. (f 1200.) 3 — Francia nyelvű beszéd nem sok maradt fenn, azok is limogesi 1 Lecoy de la Marche. La chaire fran9aise au moyen ágé. Pelczár. i. h. 101. 8 Bourgain. Chaire fran9aise au XII. siócle. L. Pelczár. 3 L. fentebb az általán, részben. 7. §. Migne. Cours complet. 134. köt. 160. k.
