Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 303 nagy családdá egyesültek. A régi latin nyelv is, mely az ös Galliában még a római kultúrával meghonosodott, nagy átalaku- láson ment keresztül, a kelta vagyis ó־gall és német befolyás következtében, a latin nyelvből támadó »lingua romana rustica«- ból, mely még toursi sz. Gergely idejében uralkodott, kifejlett idővel a francia nyelv, melynek (mint román nyelvnek) két ága volt: az éjszaki román vagy vallon (velsh), másik a déli provengal, langue d’oc, melyek közül az első lön a gallok unokáinak anyanyelve, a második táj szólás maradt. Mindkét nyelvnek maradtak fenn a XI. századból írott emlékei: legendák, elbeszélések (romans, fabliaux, contes), de írott szónoki emlékeik e korból még nincse- nek a franciáknak. A népvándorlások és az azokat követő hábo- ruk alatt nem egy szellemi tűzbelyök, mely azelőtt a galloknak világolt, kialudt. Nem csoda azért, hogy a tudomány és az iro- dalom hanyatlásával az egyházi szónoklat is hanyatlott. Sőt még a következő századok sem voltak az egyházi szónoklatra kedve- zöbbek. Miért is a lelkipásztorok a szentatyák homiliáihoz fór- dúltak, amelyeket a népnek a szószékről felolvastak. A latin nyelv ismerete sem lévén már általános, szükségessé vált a latin homiliáknak népies fordítása. Nagy Károly érdeme, hogy a püs- pökök elrendelték, miszerint minden lelkipásztornak legyen jó homiliariuma, melyet lefordítsanak »in linguam rusticam románam, aut theotiscam« (Conc. Túron. c. XVII.) Az egyházi szónoklat állapotáról a IX., X., XI. századból gyér források állnak rendel- kezésünkre, s így arról határozott képet nem alkothatunk, de kedvezőnek azon korszakot is alig mondhatjuk azok után. amiket Aubertin mond azon korról. A Karolingek házi viszályai, a nor- mannok berohanásai, a Capet Hugo véréből származó királyoknak az egyházi ügyekbe való beavatkozásai, a hűbér-rendszer vissza- élései, némely troubadouroknak káros befolyása, az egyházi tanul- mányok és fegyelem hanyatlása, a simonia és clerogamia elha- talmasodása mind megannyi érzékeny sebet ütöttek az egyház testén, melynek orvoslásán nem csekélyebb férfiak fáradoztak, mint sz. Odo, sz. Odillo, sz. Abbo apátok, Adalberon rheimsi, Gellért toursi, Theodorik metzi, sz. Fulbert chartresi, sz. Vilmos dijoni, sz. Ivó chartresi püspökök és V. Gergely, IX. Leo, VII. Gergely római pápák.1 Az egyházi szónoklat mezején még vajmi kevés munkással találkozunk, jobbára a szentek neveivel, mint: sz. Eligius noyoni p. (f 659.), Servatus Lupus, ferreri apát (j 862.), sz. Fulbert chartresi p. (f 1029.) Eadulf (Raoul) f 1101. kik latinul írták beszédeiket. 1 Aubertin. Histoire de la langue et de la littérature franyaise au moyen ágé. T. I. §. 2. 3. Páris 1883. — Pelczár. Kaznodzieje Ludów Slow. Rom. i Germ. cz^sé. III.
