Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

282

DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

Akikről alantabb külön is leszen szó.

Ezen időtől fogva már kifejlődött a nemzeti nyelvű szent- beszéd, miért is ezt egyes nemzeteknél külön-külön kell tár- gyalnunk! Lássuk legelső helyen a prédikáció történetét édes hazánkban!

9, §. Az egyházi szónoklat története Magyarországon.

Hazánkban az egyházi szónoklat története igen tanul- ságos. Mert egy európai nemzet sem volt annyi hányatta- tásnak és országos viszontagságnak kitéve mint a magyar. S azért szónokainak ajkain is századról századra felhang- zott a nemzeti siralom és gyász, és korszakonkint kifeje- zést nyert egyházi szónoklatában a nemzet történelme, emelkedése, vagy erkölcsi sülyedése is. Hozzájárul még, hogy a magyar nép természeténél, keleti vérmérsékleténél fogva a szó, a beszéd hatása alatt való hatalmas fellángo- lásra s felbuzdulásra kiválóan alkalmas és viszont ennek megfelelöleg a nemzeti szellem a szónoklás összes kellékeivel és előnyeivel gazdagon ellátja, hogy úgy mondjuk, meg- ajándékozza a magyart. Miért is elmondhatjuk, hogy a Gondviselés nem sok, de idönkint nagy szónokokkal áldotta meg a magyar népet, és a szónoklat művészetének, de kiváltkép az egyházi szónoklatnak nemzetünk történőimé- ben kiváló szerep jutott.

Könnyebb áttekinthetőség szempontjából, eddig köve- tett tervünkhöz és rendszerünkhöz híven, itt is megkülön- tethetjük a következő korszakokat: 1. a középkor (vagyis a hittérítés kora és a középkor második fele, körülbelül a mohácsi vészig, vagy — ami vele jórészt összeesik — a reformációig), 2. az újkor, amelyben ismét három korszakot különböztethetünk meg: az előkészítő korszakot, a mohácsi vésztől Pázmány Péterig; azután a Pázmány Péterrel s a magyar nyelv új korszakával beállott virágzási korszakot; végül a jelen legújabb kort. Egyébként az utóbbi századok szónoklatát és szónokait, kerülve a korszakok szerint való beosztást, csak századról századra fogjuk ismertetni!