Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI szónoklatról. 283 A hittérítés kora. A magyar nemzet megtérésének ideje a középkor derekára esik, amelynek állapotát és egyházi szónoklatának válságait, főbb vonásaiban, már az általános részben ismertettük. Természetes, hogy az akkori egyházi beszédekre, amelyek nálunk az első kor- szakban, a magyar kereszténységnek úgyszólva zsenge korában, elhangzottak, a szigorú hitszónoklati szabályok mértéke egyáltalán nem, vagy csak nagyon csekély mérvben alkalmazható. Az első hittérítők : Wolf gang, einsiedelni bencés, később regensburgi püspök, Pilgrin, passaui püspök s papjai, Bruno, Prunwart; sz. Adalbert, nemzetünk egyik föapostola — kinek beszédeiről s irodalmi hagyatékáról föntebb is׳ volt szó, — a bencés papok, közöttük különösen Asztrik, a királykoronázó, továbbá Domonkos és Sebestyén, Asztrik társa, Bonifác szerzetes, a lengyel Zorárd és Benedek, Bonipert, sz. István udvari papja, később pécsi püspök, István és Modestus áldozópapok, a honi nyelv ismerete, részben pedig kifej- lettsége és a keresztény vallás eszméinek kifejezésére való alkal- mazhatósága híján, csak nagy nehézséggel hirdethették az evan- géliumot. Szent Gellert legendájából tudjuk, hogy a hittérítők legnagyobbrészt latinul hirdették a csodálkozó nép előtt az evangéliumot, melyet a mellettük álló tolmács hevenyészett rög- tönzéssel magyarított meg. Első szent királyunk, István is kisérte a hithirdetöket, hogy jelenléte által neki tekintélyt kölcsönözzön s ő maga is jóságosán magyarázta népének azok szentbeszédeit.1 Nemsokára azután már iskolák keletkeztek, melyekben a magyar nép fiai elsajátítván a magyar nyelvet, honi nyelven hirdethették az evangéliumot.2 Az egyházi szónoklat a középkorban. Az első magyar hitszónokokat a részben Geyza fejedelem, részben sz. István által behozott sz. Benedek rendje adta a magyar nemzetnek. Neveiket, amennyiben fenmaradtak. méltó e helyütt feljegyezni, habár szónoklataikat nem bírjuk. Ezek: István Váradról, Konrád és Albert Zalából, Krátó és Tassilo Bakony- bélből, Fiilöp és Henrik Pannonhegyéről.· mindnyájan viri litterati et ungarica lingna interpretes expediti. (Kudora, 190. 1.) A legrégibb írott és betű szerint reánk maradt 274 szóból 1 Kudora, K. Egyh. szónoki. Budapest, 1891. 189. 1. — L. Dr. Mihalovics. A k. prédikáczió történ. Magyarorsz. Budapest, 1900. 15-31. 1. 1 Haragú. A k. iskola kérd. Pécs, 1870. 130. s köv. 1. 19*
