Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Nyögér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 15 úgy áll most hívei között az oltár közepén, a rámu- tat a kezein és a lábain levő négy keresztjeire, hogy lás- sák és kövessék, és hordozzák a keresztet, ezt forgassák elméjükben, ezt vallják ajkaikon, ezt testök sanyargatásá- bán, ezt minden egyéb cselekedeteikben éltök egész lefolyta alatt. A püspök elvégezvén a keresztek jelzését rövid könyörgőimát mond, s míg a Miserere zsoltárt imádkozzák, azalatt hétszer megkerüli az oltárt és eközben a Gergely- féle vízbe mártott izsóppal folyton szenteli azt aljától kezdve fölfelé. Ha ugyanekkor a templomot is fölszenteli, az oltárnak e szentelése után indul a templom belső falai- nak szentelésére és azt háromszor körüljárja. Az oltár hótszeri körüljárása azt a ragaszkodó nagy szeretetet példázza, amelylyel az egyház az ö isteni jegyese, Krisztus iránt viseltetik, mint az Énekek Éneké- ben mondja az ara: Felkelek, körüljárám a várost, a szó- rosokon és utcákon keresem szerelmesemet.« 1 E hétszeri körüljárás jelenti az utat, melyet Krisztus, akinek jel- képe az oltár, megtett az emberekért. Lejött ő a menny- bői a földre, a boldogságos Szűz méhóben az Ige testté lön; született a bethlehemi istállóban és elhelyezé Szűz Mária a jászolban; édes anyja köréből távozván körüljárt tanítani szóval, példájával és csodákat művelt; fölvitte a keresztet a Kálváriára s a kereszt volt halálos ágya; holt- testét eltemették a sírban, lelke alászálla a pokol torná- cába; s miután föltámadott, fölméne a mennybe. Ha abból a szempontból nézzük az oltárt, hogy ez a keresztény ember szíve, akkor e hétszeri körüljárás jelenti a Szentlélek hét ajándékát, melylyekkel fölékesítetté lesz a Krisztust hűen követő keresztény. Jelenti a folytonos dicsé- retet, a melyet a hű keresztény szívének oltárán szüntelen bemutat az Istennek. Izsóppal végezi a püspök a szentelést, ennek is megvan a mély erkölcsi jelentése. Az izsóp a legegyszerűbb növények egyike, alacsony; jelképe az alá1 Énekek Éneke 3, 2.
