Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Nyögér Antal: Az oltár
14 NYŐGÉR ANTAL. az öt keresztnek értelme világos; jelentik ezek a Krisztus öt szentséges sebét; a középső pediglen Krisztusnak a keresztfán átvert szívót jelképezi. E helyen újul meg nap- ról napra az Ur Jézus végtelen szeretetének áldozata az oltáron, átlyukgatott lábaival ez oltárra száll le, átvert kezeit itt tárja ki, hogy mindenkit megnyitott isteni szí- véhez öleljen és az örök élet boldogító eledelével tápláljon. E keresztjelek az oltár kövébe vésetten kiáltják azt, a mit a próféta mondott: »Egész napon kiterjesztem az ón kezeimet.« 1 Az oltár asztalának kereszttel való megjelölése a középről indul ki és folytatódik az oltárkő lapjának négy sarkán. A közép jelenti a jeruzsálemi Grolgothát, s a négy szeglet a világ négy táját; innen a központból indult ki a győzedelmes kereszt a világ négy tája felé. A Krisztust jelképező oltárnak a keresztjelei emlékez- tetnek az Ur szavaira, amelyeket Bethelnél mondott Jákob- nak: »Kiterjedsz napnyugatra és napkeletre, ־ éjszak és dél felé, tebenned és maradékodban megáldatnak a földnek minden nemzetségei.« 2 Azon a helyen, ahol Jákob az égi jelenést látta és e szavakat hallotta, »a követ, mely feje alatt vala, emlékjelül fölállítá s olajat önte reá3 — oltárrá avatta azt. E szavaknak az értelme azokban az oltárokban telje- sül be, amelyeket az egyház a világ minden tájain Isten kiáradó kegyelmének helyeiül fölállít és fölszentel. Krisz- tusra vonatkoztatva ezt jelenti az oltár lapjának kereszttel való jelelése a középen és a négy sarkán, a mennyiben pedig az oltár a keresztény ember szívének is jelképe, a négy sarkon odajelelt kereszt jelzi azt a négyféle módot, amelyek szerint a kereszténynek keresztje viselésében a Kálváriára keresztjét vivő Krisztust utánoznia kell. Mint az első hús vét után az apostoloknak megjelenő Krisztus megálla közöttök és megmutatá a kereszten kapott jeleit,4 J Isaias 63, 2. 3 Méz. I. k. 28, 14. * Móz. I. k. 28, 18. * Luk. 24, 36—39.
