Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Iskolaügy az Egyesült-Államokban és a katholikus egyház
ISKOLAI GY AZ E.-ÁLLAMOKBAN ÉS A KATHOLIKUS EGYHÁZ. 159 Vagy tán nem így kell érteni Satolli delegátus úr tételét ? Satolli, mint kiadott művei bizonyságolják, thomista s a thomisták a parochiális iskolákról úgy vélekednek, mint a Columbia, tanúságunk a dömés bíboros, Zigliara.1 Zigliara így ír: »Nem tagadja senki, bogy az államnak joga és köte- lessége gondoskodni arról, hogy az ifjúság kiképeztetésére s erkölcsi felneveltetésére alkalmas eszközöket szolgáltathas- són. Joga és kötelessége továbbá az államnak felügyelni arra, hogy az ifjúság ezen értelmi és erkölcsi neveltetése a tisztesség és az igazság sorompóit át ne hágja. Midőn azon- bán mindezt megengedjük, sőt az államnak ezt a jogát véd- jük, más dolgokra nézve az állam beavatkozását nem tűrjük. Legyen ennélfogva a mi tételünk ez: Az államnak nincs arra joga, hogy ráerőszakolja az ö tanítóit és iskoláit az atyákra, midőn azok gyermekeiknek értelmi és erkölcsi neveltetését gon dozzák «. Nos hát ez Satolli hatodik tételének értelme. Ámde ez még nem államosítás. Az ő államosításával ennélfogva Horánszky úr Satolli tekintélyére jogosan nem hivatkoz- hátik, hogy azzal fedezze magát. Horánszky úr azonban folytatja okoskodását s utal Satolli kilencedik és tizenegyedik tételére is. A kilencedik, úgymond, a következőket tartalmazza: ». . . . Határozzanak (egyes esetekben) a püspökök afelett, vájjon kell-e, figyelembe véve a helyi viszonyokat, plébánia- iskolát alapítani vagy sürgősebb teendőkre való tekintettel mellőzni lehet-e azokat. Ez esetben persze a vallástan tani- tásáról az iskolaidőn kívül gondoskodni kell«. 1 V. ö. Zigliara, Philosophia moralis, lib. 2. cap. 1. a. 5.: »Statui jus simul et officium inesse procurandi media aptiora ad abducatio- nem tum intellectualem, tum moralem, negat profecto nemo. Et insuper jus et officium· Societati competit invigilandi, ut educatio intellec- tualis et mors aliintra limites honestatis et veritatis contineatur. Sed his libenter concessis, imo ex jure impositis Statui, cetera, quse sibi arrogat, vehementer negamus. Unde sit conclusio: Status civilis nullum jus habet imponendi suos magistros, suasque scholas patribus- familias quoad filiorum educationem tum intellectualem, tum moralem«.
