Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

504

NY(ÍGÉR ANTAL.

aranyozott kulcs legyen. Az ajtón legyen Krisztusnak akár vésett, akár festett képe, vagy pediglen lehet a jó Pásztor alakja, vagy a feszület, avagy más, az oltári szent- seggel közelebben összefüggő és arra emlékeztető jelenet az Úr Jézus életéből.1

Belső terjedelmére nézve az a természetes követelmény, hogy oly tágas legyen a tabernaculum, hogy kényelmesen elférjen benne a monstrantia és az áldoztató kehely, amik- nek kizárólagos helye a tabernaculum, és ezeken kivíil mást semmit sem szabad benne tartani, sem belehelyezni, még az üres monstrantiát avagy az üres ciboriumot sem.2

Az egyházi törvény azt kivánja, hogy a székesegyhá- zak templomaiban a tabernaculum ne a főoltáron, hanem egy másikon álljon, mely a szentséggel történő áldás adá- sokra és az áldoztatásra alkalmas. Ennek oka az, hogy az ily templomokban előforduló főpapi misék alatt a faldistorium alatt ülő püspök, vagy a máskor az apáti misét végző pap a szertartás milyensége okából oldalvást ülvén félig elfor- dúlt helyzetben lenne a szentséget rejtő tabernáculummal.1

A plébániai, vagy más kisebb templomokban azonban a főoltáron állhat és legalkalmasabb is, hogy a főoltáron legyen a tabernaculum.

Tabernaculumot csak szilárd oltárra szabad állítani és az egyházi törvény az, hogy a templomban csak egy olyan tabernaculum legyen, amelyben az Oltáriszentség vagyon.

Az egyházi liturgia szabályaival nem egyeztethetők össze az úgynevezett forgó tabernaculumok; mert igen sokszor nehéz a kinyitásuk és zárásuk és elfordításkor a szentség az eldölés veszedelmének is ki van téve; továbbá a szent helyhez az ily mesterkélt gépies alkotJ S. R. O. 22. Jan. 1701. Gardell. sub. nun. 3575. Gravant, s. v. Tabernae. A tabernaculum ajtaját elfödni nem szabad, ennek szaba- dón kell látszania, azért sem virágokat nem szabad eléje állítani, sem pedig koszorúkkal eltakarni. S. R. C. ad Cougr. Montis Coronae 1701. ad Resp. 10.

2 S. C. Episc. 3. Maji, 1693.