Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
740 NYŐGÉR ANTAL. kötelezettséget illetőleg I. sz. Pius újonnan a legelsöbben kiadott egyházi törvények, ezokból mint ilyeneket rögtön meg is jegyzik az öskeresztény kori okmányok; de oltár- térítőkét behozó, mint újat megalapító rendeletről nem szól- nak ez acták. I. sz. Pius volt a tizenegyedik pápa, elődeinek újat szerző egyházi rendeletéi hűségesen megörökítvók az actákban. így olvassuk ezekből azt, hogy sz. Telesphorus pápa (127—139.) a karácsonyi három misét rendelte el és a misé- ben ö a Glóriát; I. sz. Xystus pápa (119—127.) ugyanebben Sanctust; I. sz. Alexander pápa (109—119.) meg a mise kánonjában a»qui pridie quam pateretur«-t és az »unde et nos«-t hozta be; hogy sz. Anacletus pápa (79—91.) a püspöki szentelésnél három fölszentelö püspök részvételét rendelte el; hogy sz. Kelemen pápa (91 —100.) a külön miseruhákat, hogy Cletus a pápai, püspöki és közönséges papi üdvözlés különböző módját írta elő. Ámde arról sehol egy szó sincs, hogy az első tizenegy pápa közöl, melyik hozta volna be az oltárterítök használatát, pedig e tekintetben, habár csak a legkisebb fejlesztő hozzáadás történt is az áldozat körül, azt kiemelöleg, mint szerfölött fontos dolgot sehol sem mulasz- tották el pontosan följegyezni. I. sz. Pius pápa rendeletében előkerül a térítőknek megemlítése, de mint olyanokéinak, amik már megvoltak, tehát megvoltak azoknak a kora óta, akik az első püspököket és papokat tanították meg misézni, úgy misézni, és ott misézni, a hogyan és hol ezt cselekedni maga az TJr Jézus meghagyta nekik. Amit I. sz. Pius pápa és az ö idejének keresztényei hűen átvettek az apostoloktól, azt szent törvényül tiszteli ma is az egyház; hármas gyolcs- terítővei födi be az oltárokat, mert Pius negyedik térítője nem más mint a tulajdonképi legalsó harmadik terítő; mert midőn ö a szent vér kiöntöire vonatkozó rendeletét kiadta, egyenest a szent misének kánoni részét tekintette, amikor a három terítő fölött még ott kellett lennie már akkor is a Corporálénak s igy jön ki a négy gyolcs, melyekről ö szólott. Az oltárterítőket illető további történeti tárgyalás tulajdonképen nem mást céloz, mint kitüntetni ezzel is azt, hogy az egyház századokról-századokra megszakítás
