Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 799 miséhez szükséges készletek.1 Mikor e rendeletek folytonos egyforimisággal hangsúlyozzák azt, hogy ez esetben csakis kisded asztalka legyen az abakns, ezzel nyilván értetik a megkülönböztetést attól az abakustól, amelyet a püspöki szerkönyv egyedül a püspökök számára ír elő, amely nagyobb terjedelmű és köröskörül a földig érő takaróval födött, míg az egyéb főpapi, de nem püspöki abakusnak ószrevehetőleg kisebbnek és a fehér vászonterítővei csak legfölül szabad befödöttnek lennie. Ugyanez az egyház oltártörvénye a társaskáptalanok templomainak abakusaira nézve is.1 2 Az egyháznak ebben, az épen nem elsőrangú kér- désben hozott határozatai mutatják azt, hogy mily gond- dal ügyel föl ö a püspököt megillető elsőség és tisztelet fölött. Egyszersmind azok a nagyobb méretű és a földig befödött abakusok az egyház legrégibb korára emlékeztet- nek, amikor az oltár mellett, a presbyteriumban terjedel- mesen elkészített asztalra volt szükség, ahol elhelyezhették az áldozatban résztvevő hívek buzgóságából begyült önkény- tes adományokat. Ide tették a fönmaradott kenyereket és a borral telt edényeket, mert többször megtörtént az, hogy a tehetősek a bort a drága arany-, ezüstedényekkel együtt adták át adó- mánykónt az egyháznak. Ebből érthető az, hogy a Diocletián által indított üldözés idején sok aranyból, ezüstből készített boros és vizes egyházi edényeket raboltak el az üldözők.3 Sz. Ágoston a donatisták ellen írt könyvében a traditorokról szólván, megemlíti Pált, a cirthai püspököt, aki megrémül- vén a halálos fenyegetések közt őt megrohanó pogány tiszt- viselőtől, ennek követelésére átadta az egyháza edényeinek névlajstromát, amelyen több egyéb templomi, arany- és ezüst- készülékeken kívül hat ezüst ámpolna is föl volt jegyezve.1 A római egyházaknak adományozott kincsek között 1 S. R. C. 27. Sept. 1659. Gardellin. Deer. Anth. sub. num. 2003. 2 Caerem. Episc. L. 1. c. 12. n. 22. 3 Acta Proconsularia de persec. Afric. * Acta c. Crescon. L. 3. C. 27. apud. Baron. 303, 11.
