Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE. 695 Hogy Ninive már nem volt meg, tudta a könyv minden olvasója; azt is belátta mindenki, hogy Ninive nemcsak Asszíria jelképe, hanem egyszersmind a perzsa-babyloni birodalom fó'városának is symboluma, mert a zsidók Asszíria új uralkodóinak alattvalói voltak, s a vallás-politikai egye- netlenspg sokkal ismeretesebb volt, semhogy ne tudták volna, hogy Ninive alatt a perzsa-babyloni birodalom fővárosát kell érteni.1 E szerint Jónás könyve a zsidóknak Perzsia-Babylo- niával való vallási összeütközését tárgyalja. Erre az eredményre jut Krahmer, miután előbb bébi- zonyította (?), hogy Jónás könyve csak a babyloni fogság után következő időből származhatott. Az időre vonatkozó bizonyítókaival már előbb foglal- koztunk, ezeket tehát mellőzve, csak az előttünk fekvő magyarázatot veszszük vizsgálat alá. Hogy egy ország fővárosa symboluma lehet az ország- nak, s így Ninivében Asszíriát láthatjuk, ez ellen nehéz- séget még nem támasztanánk; de hogy Jóná% könyvében Ninive alatt, vagy mivel Ninive = Asszíria, tehát ez utóbbi alatt Perzsiát kell értenünk, ezt nem bizonyítja sem I. Ezdrás VI. 22., sem a 83. zs. 9. Nem bizonyítja I. Ezdr. VI. 22.; mert igaz ugyan, hogy könyvének említett helyén ezt a kifejezést olvassuk: »Asszíria királyánál■ szívót hozzájuk hajtotta«, de hogyan következik ebből, hogy Asszíria = Perzsiával? Ezdrás ezt nem mondja; nem is tehető fel, hogy ő, a »scriba velox in lege Moysi« (I. Ezdr. VII. 6.), a gyakorlott törvónytudó, ily zavaros fogalommal birt volna a két országról. Nincs is itt szó országról, hanem királyról, akit körülményesebben akarván megjelölni, mellé adta jelzőül birodalma egyik tartományú- nak nevét, anélkül azonban, hogy a részt az egészszel azonosítani akarta volna. Épen olyan Ezdrásnak ez a kifejezése, mintha mai időben pl. — eltekintve Poroszország autonómiájától — ezt 1 Krahmer i. m. 60. 1.
