Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
694 DR. HÁM ANTAL. azonban mégis enyhült Józiás bánata, mikor kifejtették neki, hogy Ninivét egyedül az Úr könyörületessóge tartotta meg, de azért a próféták jóslatai be fognak rajta teljesedni. Hogy az Úrnak könyörületessége igazságos volt, az ő, Józiásnak, a példája mutatja, aki egy egészen idegen király- nak, Cyaxaresnek a sorsán megindul (Jón. IV. 10., Jónás szomorkodik az elhervadt borostyán miatt), mennyivel igaz- ságosabb tehát az Ür eljárása Ninivével szemben, melynek lakói között annyi az ártatlan (Jón. IV. 11.).1 Ezzel végződik könyvünkben Józiás története. ítéletünket nagyon kevés szóba összefoglalhatjuk, mert lehetetlen észre nem venni, hogy Hardtnak a magya- rázata sok alantjáró, az allegoria és a symbolum természe- tével és jellegével meg nem egyeztethető vonást mutat fel; be nem bizonyítható történeti tények föltevésén alapszik s olyan értelmezésekkel van tele, amilyenekhez fordulni leg- feljebb csak akkor szabad, ha más út és mód a magyaré- zatra nem kínálkoznék. Ezért mondja róla ítosenmüller: »Omnem vero istam explicationeiQ, summe esse arbitrariam et nonnisi ingeniosae fictionis laudem mereri, facile omnes concedent.«2 Az újabb időben Krahmer tért vissza az allegoricus magyarázat alapjára s erre építette fel a következő hypo- thesist. Jónás az ő személyében és származásában északi zsidó- országot képviseli, míg jellemére nézve a fogság utáni zsidóknak a megszemélyesítője. Könyvünk szerint északi Zsidóország és a fogságutáni zsidók vallási összeütközésbe jönnek Ninivével, mely Asszíria fővárosa volt. A székváros minden tekintetben képviselheti az egész birodalmat. Itt is ez az eset fordul elő. Ámde mivel Asszíria alatt a fogság után következő időben néha Perzsia értetődik, mert egészen ez lép Asszíria helyébe (v. ö. Ezdr. VI. 22.; 83. zs. 9.): Ninive alatt a perzsa-babyloni birodalmat kell értenünk. 1 Rosen mull er, Scholia cit. P. VII. Vol. 2. p. 338. sqq. Bert- holdt i. m. 2370. kk. 11. 2 Rosenmüller, Scholia cit. p. 345.
