Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

639

Elég meglepő ezzel szemben, hogy a klasszikus neve- lés hazájában, Németországon is, múlt óv július havában a császár elnöklete alatt egy reform-bizottság ült össze, mely első ülésén egyhangúlag kimondotta, hogy úgy az orvosi, mint minden más egyetemi szakon, beleértve a jogot és theológiát is, nem lesz szükség a jövőben humanistikus előképzettségre, hogy valaki egyetemi tanfolyamra legyen bocsátható.

Amerikában a tanulmányi rend nincs úgy lenyűgözve, s mégis ha valaki tudornak akar hivatni, értenie kell a latint legalább úgy, hogy Caesárt folyékonyan fordíthassa.

Legnevezetesebb azonban — mint már említettük — a vizsgáknak tulajdonított csekély fontosság. A tanárok átbocsáthatnak valakit a felsőbb tanfolyamokra, anélkül, hogy vizsgát állni volna kénytelen. Ámde tudnunk kell, hogy az amerikai nevelésmód egészen más mint a mienk. Az amerikai úgy gondolkozik, hogy mindenkinek már ifjan határozni kell választandó életpályája fölött s hogy valaki jól betöltse hivatását, nem szabad időt vesztenie, de már ifjú korában szoknia kell a viszonyokhoz. Sehol sem tűnik úgy ki, mint Amerikában, hogy az iskolai oktatás semmit sem ér a családi nevelés nélkül. Az ismeretek meddők maradnak, ha az ifjú nem kap folytonosan és mindenfelől impulsust a munkára.

Azonkívül a vizsgákra fektetett kevés súly azzal az előnynyel is jár, hogy a tanulók könnyebben átmehetnek egyik szakról a másikra. Nálunk, ha valaki megkezdte tanulmányait valamely szakon és pályát akar változtatni, mert több hajlamot érez magában más tanulmányokra, ezer akadályra bukkan a szabályzatokban. Amerikában inkább érdemszámba megy az ilyen, mert fölteszik, hogy a vál- toztatás »in melius« történik.

Nálunk aggályos gonddal tudakozzák a hallgatótól, mi mindent tud, hogy előbbre mehessen. Amerikában nagyobb függetlenséget engednek neki s ez jobban kifejleszti a tanulók egyéniségét. Mi azon fáradunk, hogy mindannyit egyenlővé tegyük, ugyanazon sablon szerint, holott Ameriká-