Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban
640 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. ban a typusok lehető legnagyobb különbségét igyekeznek kifejleszteni. Hogy melyik rendszer a jobb, érdekesen világítja meg egy olasz tanár, Naccori statisztikája azokról a tanulókról, akiknek nem sikerült tanulmányaikat befejezni, viszonyítva azokhoz, kik az egyetemre léptek. Az eredmény a külön- böző egyetemeknél 26 -35 °/0 közt ingadozik, ami igen nagy szám, még ha fölteszszük is, hogy egy részök családi balsors, vagy az önfentartás gondjai miatt nem fejezheti be tanulmányait. Amerikában az évi szünetek is el vannak törülve, s az előadások az alatt a három hónap alatt is folynak, melyek alatt az iskolák nálunk be vannak csukva. Ezt a rendszert a chicagói egyetemen s a »West Virginia University«-n kezdték, de hogy nem iesz-e káros visszahatása a szellemi erők kimerítésére, afelől korai volna még véleményt koc- káztatni. Bizonyos, hogy ily körülmények közt is számos tanár heti 18 órán ád elő, úgy hogy nem lévén képes a feladat súlyának egészsége kockáztatása nélkül megfelelni, kénytelen minden két évben egy évi teljes szabadságot venni, mely idő alatt egész fizetését élvezi. Ámde kétség- télén, hogy a rövid szünetek jobb hatással vannak az egész- ség fentartására, mint a huzamos munkát követő hosszabb pihenők. Olaszországban egy kollégium hetenkénti három óra, Amerikában az úgynevezett kisebb kollégiumok heti négy, öt, hat órások, a nagyobbak pedig tiz, tizenegy, tizenkét órások. Igaz, hogy aztán Amerikában a tanárok kétszerte oly jól vannak fizetve, mint azt a chicagói egyetem következő kimutatásából látjuk: 8 tanár húz évi ................. . .. 16,000 frtot 7 » » ... 12,000 » 5 » ג» » ................. . .. 10,000 » 5 » » ... ............. 8 ,000 » 14 » » » ............. 7 ,000 19 » » ................. 6 ,000 » 23 » » » ................. . .. 4-5,000 »
