Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 579 a kereszténységet. A közvélemény ezen nyomása alól a csá- szárok és a jogi felfogás sem vonhatta ki magát. A kérész- ténység tiltott secta maradt ezután is. A keresztények jogi helyzetére némi világosságot vet ifjabb Plinius és Traján császár levelezése. Traján Pliniust 110-ben a zavaros viszonyok közt züllő Bithyniába küldötte helytartónak, hogy a tartomány ügyeit rendbe hozza. Az új tisztviselő' hivatalát komolyan vette, tartományát beutazta, és mint igazi bureaucrata, urát a legcsekélyebb dologról is értesítette. Észrevette — a többi közt, — bogy a kérész- ténység Bithyniában nagyon el van terjedve, nemcsak a városokban, hanem a falvakon is. A templomok üresek, az áldozatokkal régen fölhagytak, áldozatbarmokat alig vesz valaki. Okai ennek a keresztények. Föladok —• talán bál- ványpapok és áldozat-baromkereskedők ? — igen sok embert ítélőszéke elé állítanak, úgy hogy zavarba jön, nem tudja mit tegyen velük, egyrészt mert keresztény perekben soha- sem működött, — cognitionibus interfui nunquam — más- részt mert mindenféle korú egyén vádoltatott. Nem tudja mit kell büntetni: a keresztény nevet-e, vagy a vele össze- függő bűntetteket; vájjon a fnegtérőknek (apostatáknak) a büntetés elengedendő-e; annak, aki bizonyára keresztény volt a hittől való elszakadás előnyére van-e?1 Hirtelenében így bánt el a följelentettekkel. Megkér- dezte őket keresztények-e, másodszor, harmadszor is ismé- telte a kérdést; azokat, akik bevallották, halállal fenyegette, akik állhatatosak maradtak, kivégeztette, mert azt hitte, akármit tartalmaz is hitük, dacosságukat és hajthatatlan nyakasságukat meg kell törni.2 1 Nescio quid et quatenus puniri soleat aut quaeri. Nec medio- criter haesitavi, sitne aliquod discrimen aetatum, an quamlibet teneri nihil a robustioribus differant; deturne poenitentiae venia ; an ei qui omnino Christianus fuit desisse non prosit; nomen ipsum etiamsi llagitiis careat, an flagitia cohaerentia nomini puniantur. Plinius Ep. X. 97. 2 Interim in eis, qui ad me tamquam christiani deferebantur hunc sum sequutus modum. Interrogari ipsos, an essent Christiani, confitentes iterum ac tertio interrogavi supplicium minatus : perse-
