Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban

A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 563

a föld megindult, vagy éhség, járvány pusztított, legott fölhangzik a kiáltás: oroszlánok elé a keresztényeket.«1

»Akik valamely csapások alatt szenvednek, — mondja Origenes — szeretik azok okait kutatni. Azt állítják, hogy a háborúk és a pestisnek okai a keresztények elszaporodása és hogy az emberek elhagyták az istenek cultusát. Gyakran vádolják a pogányok a keresztényeket, hogy ők az okai az éhségnek és az egyházat tették felelőssé a pestisért. Nálunk sok helyen földrengések rázták meg a vidéket, sok épület romba dőlt, a gonoszok és a hit ellenségei azt mondák: a keresztények okai ennek. A híveket üldözték és egy- házainkat felgyúj tották.«1 2

Amint Cappadociában Origenesnek, úgy kellett Car- thagóban szent Cypriánnak ezen felfogás ellen védekeznie. Demetrianushoz külön apológiát kellett intéznie e tárgyban. Nagy éhség, pestis pusztított; úgy látszott, mintha a világ összedőlne — corruente jam mundo, —■ minden ingadozott, recsegett, ropogott, nem a vénségtől, hanem a végső kimé- rüléstől.3 »Azt mondod mi vagyunk az okai annak, hogy a világ így kínoztatik, pusztul, mert isteneitek nem tisztel- tetnek — — — — a keresztényeknek tulajdonítod, hogy a világ vénülésével minden romlik — — — azt mondod, sokan panaszkodnak a gyakori háborúk miatt; hogy dög- halál, éhség pusztít; hogy nagy a szárazság; nincs eső, a por belep mindent; a föld alig hajt sovány és száraz füve- két; a szőllőket elveri a jég; a levegőt pestises fuvalmak fertőztetik meg, a népet ragadós betegségek tizedelik.«4

Tyrus város határozata, melyben a keresztényeket kitiltja falai közűi (311) is azt mondja, hogy mióta a kérész- tények pestilentialis tévtana kerítette hatalmába az embere1 Tertull. Ápol. 37. 40. Adnat. I. 9.

2 Őrig. Comm. in Matth. 28.

3 Mundus ecce nutat et lahitur et ruinam suam non jam senec- uta rerum, sed fine testatur. Cypr. De mortalitate 25.

4 S. Cypianus. Ad Demetrianum 2., 3., 4., 5., 7.