Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 535 a kereszténység bűntényével való vád, semmi szüksége sem volt, hogy kivételes fegyverek után nézzen. A hagyományos jogtudomány szabványai, a bíráknak a tény mérlegelésében és a büntetés kiszabásában engedett latitude1 hatalmasan hozzájárultak, hogy azt minden veszedelem ellen megvédel- mezzék. Nem valószínű, hogy a digestumok oompilátorai sokat kihagytak volna Ulpianus gyűjteményéből. A törvényeket, melyeket a keresztényekre bizonyos assimilatióval csak egyszerűen ráhúzni kellett, a sacrilegium, a crimen laesae majestatis, maleficium és a collegia illicita ellen hozott törvények lettek volna.3 Sajnos a kedves tudósnak nem adhatunk igazat. Ulpia- nus munkája elveszett, tehát felvilágosítással nem szolgálhat. A legkiválóbb jogtudósok véleménye szerint csak igen kevés töredéke vétetett föl a Justinian-féle törvénykönyvbe. Ulpi- nus keresztényellenes törvényeit kihagyták onnan. Igazolja ezt a Constantin utáni kereszténység szelleme, mely minden lealázót, borzalmast, megbecstelenítőt eltávolított a kérész- ténysógtől és a múlt véres csatáinak emlékeiből is csak a győzelmes triumphatorok aureoláját tartotta meg. A IV. és Y. század iconographiájában sehol sem látjuk a szenvedő martyrokat ábrázolva, mindenhol csak a győzedelmeskedőket. A Megváltót is csak megdicsőült alakjában rajzolták, a kereszten legritkábban találjuk őt. Ezen ábrázolások a mély érzelmű középkornak voltak föntartva, mely, hogy vallásos lelkének újabb és újabb táplálékot adjon, kéjelegni látszott a kínok tengerében. Ugyancsak a Constantin utáni irodalom felháborodva a keresztény szüzeken végrehajtott stuprumnak gondolatára is, isteni interventio által igyekszik a pogány1 Sacrilegii poenam proconsul pro qualitate personarum, proque rei conditione, et temporis et aetatis et sexus vel severius vel cie- mentius statuere. Ad legem Juliam peculatus. Digest. XLVIII. 13. Hodie sicut et qui extra ordinem de crimine cognoscit quam vult sententiam ferre, vel graviorem vel leviorem, ita tamen ut in utro- que modo rationem non excedat. (Ulpianus) L. 10. De poenis. Digest. XLVIII. 19. 2 Le Blant Bases juridiques des poursuites dirigées contre le martyrs. Les persecuteurs et les martyrs. Paris 1893. p. 51. 52. 70. 71.
