Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
534 DR. VARGHA DEZSŐ. ság eme barbárságát minden egyes esetben megakadályoz- tatni és egyetlen egy esetben sem engedi meg annak lebe- tőségét, bogy Krisztus arái a lupanar áldozataivá lettek volna, bár a történeti kútfők az ellenkezőt igazolják.1 Ezen szellemnek következménye volt, bogy Constantin megéget tette Porpbyrius könyvét; bogy Celsus könyve elve- szett; bogy az első századok anti-keresztény irodalmából alig maradt valami ránk. Sokkal logicusabb tebát, ba azt állítjuk, hogy a keresztények ellen való törvényekkel is hasonlóképen jártak el: elnyomták és megsemmisítették azokat. Valószínűbb tebát, bogy Ulpianus gyűjteményéből is, a keresztények ellen irányuló törvényeket — legalább azokat, amelyek direct a keresztények ellen voltak intézve — nem vették föl a Digestába. Le Blant nézeteit magáéivá tette Görres is,1 2 de Rossi azonban megcáfolta,.3 Conrat szerint a kereszténység a római birodalomban sohasem volt tiltva. Midőn a keresztény írók panaszkodnak, hogy egyedül a keresztény névért üldözik őket, csak tenden- ciózus szónoki frázisokat hangoztatnak. Keresztényüldözés- nek csak azt a bírói fellépést nevezhetjük, amidőn a vád- lottnak keresztény hite lett az üldözés causa-ja. Már pedig a büntetés alapja sohasem a kereszténység volt, hanem batá- rozott büntettek (bestimmte Straftbaten), úgymint: Nero alatt a gyújtogatás, később vérengző és fajtalan rítusok — Ovéorsia (itlrrva és OiSiTródsioi illésig, — midőn pedig e vádak a 200-ik év körül elnémultak, akkor az atheismus a majestas, az államvallástól való elszakadás és proselytás- kodás miatt büntették őket. E bűnöket azonban nem is tették vizsgálat tárgyává; bizonyíték volt az odium generis humani, és bizonyos jogi fictio alapján a keresztényekről mind eme bűntetteket praesumálták, úgy annyira, hogy 1 Le Blant 1. c. p. 161., 171., 205. 2 Kraus. Real-encyclopaedie der christlichen Alterthümer. I. 215. Christenverfolgungen. 3 Bolletino di archeológia cristiana. Roma, 1867. p. 29.
