Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

486

NYÖGÉR ANTAL.

gipszkészítményt is beválónak tartják,1 ámbár mások ez el- len határozottan tiltakoznak és joggal abból az okból, mint- hogy a gipsz tulajdonképpen kőnek sem mondható, és szi- lárdságban, tartósságban még a téglafalazattól is messze marad, e mellett meg sokkal költségesebb a téglánál, sőt a terméskőnél is.

Az egyház a templomok oltárainál megengedi a fasti- pest is, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen oltár a hordoz- ható oltárnak jellegét ne viselje magán.

A szent rítusok Congregatiója világosan nyilatkozott erről az esetben, midőn Cirignola püspöke, Pignatelli Ká- roly azért folyamodott Rómába, hogy engedjék meg neki azt, hogy ő a palotájának kápolnájában fastipesszel épített oltárt állíthasson. Kérelmét azzal okolta meg, hogy az eme- létén levő kápolna gerendázata nem bírja el a súlyos kő- oltárt.

A Congregatio erre végzósileg azt felelte, hogy a ke- relem nem szorul engedélyre, csakhogy a szentelt követ tartó faoltár a faltól, amelylyel összekötve van, elmozdít- ható ne legyen és ne viselje magán a hordozható oltárnak jellegét.1 2

Ez a törvénye az egyháznak a fa-alépítményü oltárokra nézve és e törvényétől semmiféle körülmények között sem tér el, mint az kitűnik a bictoniai templom főesperesének folyamodványára adott válaszból.

Az assisii egyházmegyének bictoniai templomában van egy sz. Anna kép, melyet régi időktől fogva különös ke- gyelettel tisztelt az egész környék. E kép a templom egyik szögletében igen kicsi oltár fölött függött, úgy, hogy a sz. Anna ünnepén és a megelőző kilenceden odatóduló népso- kaság miatt a szűk helyiségben, a kicsi oltár előtt az ün- nepies istenitiszteletet alig lehetett megtartani. Ez okból a nevezett egyház főesperese Rómába folyamodott, hogy engedjék meg azt, hogy a sz. Anna napját megelőző egész

1 S. R. C. 3. Dec. 1661. Gardellini Decret. Auth. sub iram. 2140.

2 Neher J. St. Vera Idea.