Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

473

Eféle kőasztalt, oltárt jeleznek továbbá azok a képek is, amelyek a katakombákban elég ép állapotban még máiglan is megvannak.

Az őskeresztényeknek már az első századokban is használt kőoltárairól tanúskodik az areopági Dénes nevét viselő igen régi könyv: »De Hierarchia Ecclesiastica,« amely okát adja annak, hogy miért való az, hogy kőből legyeD az oltár P1 י Mert — úgymond — sz. Pálnak a ko- rinthusiakhoz irt levelében meg van irva, hogy »a kőszikla pedig vala a Krisztus.« E fejtegetés annak a ténynek való- ságát mutatja, hogy ama legősibb keresztény korban is voltak kőoltárok.

Voltak, nemcsak a föld alatt, a katakombákban, ha- nem a föld felett emelt templomokban is; mert közben- közben jöttek idők, amidőn egy kissé szabadabban mozog- hattak a keresztények s ilyenkor még rendes templomot is építettek. Ilyen nyugodtabb időszak volt Alexander Severus (223—235) uralkodása, aki egy köztulajdont képező telket a keresztényeknek Ítélt meg, bár arra minden áron a római korcsmárosok testületé akart jogot formálni; mert — igy szólt ítélete — jobb az, hogy azon a helyen bár akármi- féle módon is az Istent tiszteljék, mintsem hogy a korcs- márosok kapják azt meg.«1 2 így történhetett az, hogy idővel Rómában mind több és több templom emelkedett; voltak is egész nyilván fölismerhető templomok s voltak olyanok amelyeket csak a keresztények ismertek. Evaristus (100— 109) pápa már az ily szent helyek szerint osztotta be Ró- mát, a mai szólásmóddal mondhatnók, hogy plébániákat rendezett,3 és sz. Kornél pápa idejében (251—252) 46 ilyen plébánia, vagy titulus volt Rómában.4

1 Hierarch, Eccl. c. 3.

a Lamprid. in Alex. Imp. »Cum christiani quemdam locum, qui publicus fuerat occupassent, contra popinarii dicerent sibi eum deberi, rescripsit: melius est, ut quomodocumque illic Deus colatur quam popinariis dedatur.«

3 Lib. Pontin. Evarist. Bar. 57., 101.

4 Epist. ad Tib. Antioch, ap. Euseb. Hist. L. 6. c. 35.

Hittudományi Folyóirat. 1901.

31