Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTAE. 291 készültek földből vagy terméskőből, amint ezt ugyanaz az Isten a Szinai hegyről az ő kiválasztott népének újra is megparancsolta. Az ó-törvény oltárai. Az Isten a Szinai hegyről kihirdetvén a tízparancsot, nyomban Izrael népének oltárai felől rendelkezett. Meg- parancsolta, hogy az oltárokat illető régi, pátriárkái hagyó- mányt sértetlenül tartsák meg, midőn így szólt: »Oltárt földből emeljetek nekem és azon mutassátok be a ti épenégő és hálaadó áldozataitokat.« 1 »Hogyha kőből csinálsz nekem oltárt, ne építsed azt faragott kövekből; mert ha, azt vassal csak érinted is, megfertőztetik.« 3 Az Úrnak e parancsa itt az oltár anyagára vonatkozik, ezzel azt akartá az Isten, hogy a múlt hagyományai tovább folytatódjanak, azt akarta, hogy e nép, mikor áldozatot tesz az oltáron, megemlékezzék a régmúlt időkről, az őskornak nagy pátriárkáiról: Adámról, Ábelról, Sethről, Nőéről, Ábra- hámról és a többiekről, akikhez az Isten maga szólott s akiknek hűségét, jámborságát bőven jutalmazta. Ez oltár juttatta eszébe Izrael népének a paradicsomot, ez az oltár beszélt neki vízözönről, ez oltár emlékeztette folyton a szövetségre, amelyet az Isten Abrahámmal kötött. Ezért parancsolta meg az Isten, hogy olyan anyagból emeljék azt, amilyenből az Istenhez hű ősatyák építették az ő oltá- raikat. Az oltár már a pátriárkák korában az áldozattétel célján kívül gyakran emlókeztetőjel is volt, azt akarta tehát az Úristen, hogy az ó-szövetség oltára folytonos emlékeztetője is legyen az ő népének arra, hogy ő határ- talanul jóságos Isten, de egyszersmind a végtelenül igaz- ságos is. Midőn az ó-szövetségi oltár építésénél az Úr az őshagyományt teljes épségben föntartja és ezzel tényleg megmutatja azt, hogy ő mindig hű magához és változatlan 1 Exod. 20, 24. 3 Exod. 20, 25.
