Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 287 sabbra kiemelkedő alkotmány vala az, oly alkotmány, amelyen tűzzel emészteté meg a tiszta állatokból fölrakott áldozatot. Noé ezt azért tette így, mert így hallotta őseitől, így látta atyáinál s így, amint tette, amint készítette áldó- zatát, az tetszett is az Istennek egészen, rgert »kedvesen fogadá Isten a gyönyörűséges illatozást« 1 az általa meg- épített oltárról, amint kedves volt Isten előtt Ábel áldó- zata is. Oly pont ez a vallásos cselekménynél, amelynél ugyanaz az örök Isten semmi önkényes változtatást meg nem tűrt, mint ezt a későbbi, idevágó parancsai és Ítéletei elég világosan bizonyítják. Noé az egész isteni kinyilatkoztatást, az áldozatot és oltárt illető isteni rendeleteket és hagyományt egész épsó- gében átadta gyermekeinek, unokáinak. 0 tőle vette tehát által ezt Ábrahám is, Istennek e kedves szolgája. Ábrahám ennélfogva épen úgy készítette el oltárát, amint azt Noé- tói tanulta. Á Mória-hegyi nagy próba-áldozatnál egész vilá- gosan kitetszik az, hogy az oltár egy teljesen különálló építmény vala. Ábrahám hősies hitének e nagy próbáját ugyanis így írja le Mózes : »Együtt menvén (Izsákkal) tehát eljutának a helyre, melyet Ábrahámnak mutatott vala az Isten. Itt oltárt ópíte Ábrahám, arra fölraká a fát és meg- kötözvén fiát, Izsákot, azt az oltáron levő farakásra helyez- tété.« 2 Fölmagasló alkotmány volt tehát ez az oltár s oly terjedelmű, amelyen jelentékeny mennyiségű fa is elfért amely fölé jött még az áldozati tárgy. Á hagyományok hű megőrzője építé ezt, tanulta atyáitól s Noétól, aki átvette azt Ádámtól. így a Mária nyújt tanúságot s gyújt történelmi vilá- gosságot arra nézve, hogy Ábrahám ez alkotmányában lát- hassuk meg azt, hogy milyen volt Ádámnak, Ábelnek, meg az első idők pátriárkáinak oltára. Hiányzik azonban még mindig e kor szent okmányaiból a pontos körülményességgel leíró ismertetés, amelyből az őskor oltárainak alakját kidom> Gén. 8, 21. ־ Gén. 22, 9.
