Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

260

DR. HÁM ANTAL.

keleten, ahol hirtelen növekvése miatt »egy éj fiának« nevezik (Eivald, Trochon. v. ö. Jón. IV. 10.).

Növeszte, Vulg. praeparavit épen úgy, mint előbb a halat a hajóhoz rendelte. E növényre nagy szüksége is volt a prófétának, mert mint ebből a versből kiolvasható (»hogy árnyékot tartson«), az előbb készített hajlékon a gályák már elhervadtak s így Jónás egészen ki volt téve a nap hevének. De Istennek más célja is volt a borostyán- nal. Nemcsak azért növesztette, hogy hűs árnyékot adjon Jónás prófétának, hanem azért is, hogy

csak annyit mondanom, hogy a mely helyet a LXX. tök szóval for- dított és Aquila a többiekkel ־borostyánra magyarázott, azaz -/.íasoc-ra, ott a héberben ciceion van, melyet a szírek közönségesen ciceiának hívnak. Afféle bokorfaj ez, szellőhöz hasonló széles levelekkel. Ültetése után hamar fácska lesz belőle, s nem kell mellé se karó se támasz- ték, mint a tök és a borostyán mellé, saját törzsén áll. Már most ezt a szót taglalva, arra az eredményre jutottam, hogy ha ciceionnal for- dítom, senki sem érti meg ; ha töknek nevezem, olyat állítok, mi nincs a héberben : borostyánt írtam tehát, csatlakozva a többi magyarázók- hoz. És ha a ti zsidaitok, mint mondod, akár gonoszságból akár tudat- lanságból, azt állították, hogy a héber iratokban is az van, amit a görög és a latin codexekben olvasunk, világos, hogy vagy nem ismerik a héber írást, vagy csak azért hazudtak, mert nevetségesekké akar- ták tenni a töktermelöket.« [Ep. 112. ad August. (Opp. oo. Veronae. 1734. T. I. coll. 748. sq.)]

Mindazáltal sz. Ágoston tovább is a cucurbita szót tartotta helyesebbnek. Egy másik levelében [Ep. 82. ad Hieron. (T. II. col. 203.)] ugyanis okát adván, hogy miért nem olvastatja ö sz. Jeromos- nak a zsidó szöveg után készített fordítását, azt mondja: »nehogy ha látszólag valami újat mondunk, mi a Septuaginta tekintélye ellen szól, nagy botránynyal felháborítsuk Krisztus népét melynek füle és szíve megszokta azt a magyarázatot hallani, melyet az apostolok is jóvá hagytak. Ezért jobban szeretném, hogy Jónás könyvében is az a cserje, ha a héberben sem borostyán, sem tök nincs, hanem nem tudom mi, ami saját törzsén áll és semmiféle támasztékra nincs szüksége, hogy felemelkedjék, minden latin könyvben töknek nevez- tetnék. Mert azt hiszem, hogy nem hiába fordította azt így a Septua- ginta, hanem azért, mivel ehhez hasonlónak tudta«.

Az idő és a használat sz. Jeromos álláspontját fogadta el: boros- tyánt ír, de sz. Jeromossal hozzá teszi, hogy alatta nem azt a növényt kell értenünk, melyet a szó tulajdonképen jelent, hanem más természetűt.