Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
256 DR. HÁM ANTAL. tét, hanem Jónást magát hívja fel, hogy ö fontolja meg a dolgot s azután ö mondja meg, vájjon helyesen cselekszik-e, mikor annyira átadja magát a haragnak. És a próféta magába szállván úgy találta, hogy nemcsak kelleténél job- ban engedett fölhevült indulatának, hanem erre nem is volt elegendő oka. Ebből magyarázható, hogy nem meri állítani, hogy haragja igazságos, hanem hallgat. 5. v. És kimenvén Jónás a városból, leüle napkelet félé a város ellenébe. És hajlékot csinála ott magának és az alatt üle az árnyékban meglátandó, mi történik a várossal. Már Corn, a Lap. megjegyzi (Com. in IV. 5.), hogy a régibb magyarázók közül némelyek (Theodoret., Lyran., Dionys.) azt állították, hogy ez az 5. vers nem ide tartozik, hanem a III. 5. után volna a helye, mivel Jónás próféta prédikációjának végeztével azonnal elhagyta a várost s kint várakozott a 40. nap elérkeztére. Az újabbak közül is van- nak, akik azt vélik, hogy ez a vers bevezetését képezi az egész IV. fejezetnek, mivel a megelőző (1—4) versek már feltételezik, hogy Jónás Nini véből eltávozott s egy ideig hiába várta a város elpusztulását (Kleinert), és épen azért a jó rend azt kívánja, hogy a אציו igét ennek a versnek többi igéjével együtt plusquamperfectumnak tekintsük (Hitzig). Grammatikailag nem lehetetlen ugyan, de nem szűk- séges fölvennünk. Mert mint a III. 10-nek (»és nem cselekvő« t. i. a büntetést) a IV. 1. (»És fájlalá ezt Jónás . . .«) ver- sével való összefüggése mutatja, Jónás szomorúsága és haragja csak akkor támadt, mikor már a 40 nap eltelt, s látta, hogy Ninive mégis áll; nem is haragudhatott meg előbb, mert nem volt rá oka. Az is bizonyos, hogy a boros- tyán története (IV. 6—8.) és a rá következő isteni tanítás (IV. 9—11.) szintén a 40 nap elmúlta után következett; ámde ezek oly szorosan fűződnek Jónásnak a városból való kimeneteléhez, hogy ettől semmiképen el nem választhatók. Nincs tehát elegendő alap arra, hogy a אציו igét plusquam- perfectumnak vegyük és föltegyük, hogy Jónás a 40. nap előtt elhagyta a várost. Attól nem kellett tartania, hogy Ninivével együtt ő is elvesz, mert hittel biró próféta lévén,
