Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
144 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. felhozott árucikkek régészeti magyarázatra szorulnak, תאכז nékhoth 1 a Masszorah genus fogalomnak tekintette, ez látszik az interpunctióból is, a LXX is: ítruiaiiaTa, V. is: aromata, T. fűszerek, holott biztosan = Traganth [az arabs na ka atun = Traganth]. Meleg nyári napokon bizonyos nedvet izzad, amelyet ragasztónak használtak a múmia pályázásnál és pulverizálva a balzsamozásnál a hasüreg bekenésére, cf. Dioscorides, de m. m. 3., 20. Egész Palesztinában bőven tenyészik (Tristram tanúsága szerint). Yalószinűleg Egip- tómba való kiviteli cikk volt. a bibliában csak az Egip- tómba való kiviteli cikkek közt fordul elő. — ירצ, cori * LXX. p//rt!o/, V. resina, T. K. fényű-viasz. A gori nem lehet = az igazi balzsam, mert ez Palesztinában csak a Holttenger tropikus környékén tenyészett, ugyanez áll a szaqqum-fa balzsamáról (fivQOfiulavoq, Balanites), tehát ez sem lehetett, mert a gori az északi és hegyes Gileádban volt otthonos, G-en. 37, 25. és Chebron hegyeiben termett, Gén. 43., 11. Tehát csak a masztix-pisztácia lehet (Pistacia lentiscus), mely a terebinthez hasonlít és az egész Földközi- tenger környékén tény ész; július hóban megvagdosták tör- zsét és ágait, mire gyantát izzad, ez a masztix; görög neve iiaari/)!, mivel rágták (kauen), borsó nagyságú szagos gyanta- gyöngyök alakjában árulták és sokféle orvosi használatnak örvendett, a törökök ma is rágják a fogak épségben tartása végett, az ókorban orvosságnak, fogpornak, cosmetikus szer- nek és mint ma a cachou-t szájszagtalanítónak. A LXX, mindig p/;rt1u;-ve 1 = gyanta fordítja, ami alatt a görögök, rómaiak csakis a masztix-ot értették; ebből is látszik, hogy nem lehetett a cori sem a nemes balzsam, sem szaqqum- balzsam, mert ezek csakis folyadék, olaj alakjában vannak forgalomban. Csak a későbbi rabbi exegeták magyarázták balzsamra, הרצ gyökből származtatván. Nevezetes, hogy T. Gén. 37, 25., Gén. 43, 11., Ezech. 27, 17. fenyűviasz, Jer. 8, 22. és Jer. 46, 11. balzsam, végül Jer. 51, 8. ír-ral for- dítja, azon fordítási alapszabály ellen, miszerint ha u. a. 1 L. Schegg, Archaeol. I. 209. k. ־ L. Scliegg, u. o. 207. k.
