Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 131 {vagy helyesebben: tűzben) keresztelni kifejezés elkárhoz- tatni értelmében sehol sem fordul elő, nem indokolható és nem is valószínű értelmezés. De mondom, ettől eltekintve, akkor így kellene hangzania: év nvtvfian, t) év 71vqi, vagy legalább az év praepositiot ismételni kellene, azonban tényleg így áll: tv TTVtvuari ■/.cd 7tvoi. Épen a praepositio ismétlésé- nek hiánya mutatja, hogy a nvtvfici és a tcvq egybetartoz- nak, egy fogalomra vonatkoznak. Szóval, a nyelvészeti értelmezés ellene szól a fenti értelmezésnek. Megjegyzendő, hogy az év praep. itt nem instrumentál jelentésű (tűzzel), hanem azon anyagot jelenti, melybe az alámerítés történik, v. ö. tv vSaxi cf. Márk. I. 5., I. Kor. X. 2. A helyes magyarázat tehát a következő: kér. János a két keresztség közti különbséget akarja kiemelni, azért nevezi az övét vízben való, a Krisztusét ellenben Szent- lélek és tűzben való keresztségnek, és pedig igen találóan, mert a kettő úgy viszonylik egymáshoz, mint a víz a tűz- höz, amennyiben a víz csak külsőkép tisztít meg a szenny és piszoktól, ellenben a tűz, amennyiben az izzó fémet át meg átjárja, alaposan, belsőkép teljesen megtisztítja minden salaktól. Ezen belső tisztulás okozója, előidézője a Szentlélek, aki a keresztsógben a malasztot, az erényeket és adományait belénk öntve, nemcsak minden bűntől megtisztít, hanem belsőkép megszentel. Ez a legtermészetesebb magyarázat, amely szintén szerepel már a régieknél. Tirinus szerint: illis (se. gratia et donis spiritus s.) quasi igne vos purificat, illuminat, inflammat. Neque enim hic sermo est de materiali igne (ut somniabant Herminiani et Seleuciani haeretici, qui idcireo suis baptisandis stigma inurebant ferro candenti teste Augustino Haeres. 59.) sed de igne metaphorico i. e. gratia et donis Spiritus s. inquit s. Hieron. Enthym. et alii. — Tessék már most magyar bibliánk jegyzeteit megnézni, vájjon kielégítő magyarázatát adják-e ezen helynek ? Egy másik rendkívüli szóhasználata Márk X. 38., 39., potestisne baptismo, quo ego baptisor, baptisari, Luk. XII. 50., baptismo habeo baptisari (és Mát. XX. 22., text, recept, ex Marco X. 38. add.). Schleussner Lexic.: PjanTiQtúDai per 9*
