Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
szerezte meg magának egy egyház sem Kis-Ázsiában, az apostoli tevékenység eme klasszikus földén, azt a fölényt, mint az antiochiai és az alexandriai a mögöttük fekvő orszá- gokkal szemben. — Még figyelemreméltóbb azonban az a körülmény, hogy a görög egyházban kezdettől fogva jobban előtérbe lép a hierarchiának a kultuszhoz való viszonya, mint a jogi elem, amely minden szervezetnek s épen azért az egyházinak is sajátja, ez utóbbinál azonban önként ért- hetőleg sohasem lehet cél, hanem csak eszköz a vallási és egyházi cél elérésére. A patriarkátus kapcsolatban a római egyház prima- tusával az universalismus és jogosult particularismus össze- egyeztetésének oly tetszetős alakját mutatja, hogy nem csoda, ha a XI. században még a Nyugoton is kifejezést kapott vonzóereje az északi patriarkátus alapításának terve- zetében. Senki sem veszi rossz néven, hogy a pápák abban az időben, midőn az északi császárság egyházi hatalma tetőponton állott, nem segítették elő e gondolat megváló- sitását. Magában véve azonban e gondolat nem egyház- ellenes, és ha valamikor a Nyugatnak vallási és egyházi újraegyesülése létrejön, bizonyára meg kell majd arról emlékezni. Ennélfogva azt vélem, hogy a nehézség akként old- ható meg, ha egyrészt a keleti egyház igazságszeretően elismeri a római primátust és a pápának azon alapuló jurisdictionális hatalmát, s ha másrészt a római egyház elismeri a keleti pátriárkák jurisdictionális hatalmának körén belül való önállóságát. A római primátusnak eme eredeti hatalmára nézve a görög egyház mai felfogásával szemben magának a görög egyháznak bizonyítékával állhatunk elő, amely ama jó, sőt legjobb időkből származik, amelyek léte- zésének első napjaitól egész a Photius utáni időkig terjed- nek. A primátusnak a lyoni és flórenci unio-zsinatokon való hivatalos elismerését tekintve, bár a görög egyház nagy politikai szükség idején létrejött egyház-diplomatiai ered- ménynek, és nem szabad cselekedetnek, de Theodorus StuA KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 57 7
