Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
578 DR. EHRHARD ALBERT. dites apátnak ,s a IX. század elejéről származó bizonyságtételét nem utasíthatja el anélkül, hogy a szentség fényét, amelylyel őt felékesítette, ne rontsa le. mint valami értéktelen kitün- tetést. Theodoras volt az egyik utolsó, nagy bizánci kép- viselője az egyházi egység eszméjének és a római primátus mellett ép oly erólylyel küzdött, mint aminőve] az egyházi szabadságot védelmezte a cesaropapismus ellenében; amely tény bizonyítéka az egyházi primátus és az egyházi sza- badság legbensőbb összefüggésének, aminő bizonyítékkal alig szolgál a nyugati egyház története, szolgált azonban a görög egyházé egy más alkalommal is, a betolakodó Photius és Ignác, a jogos pátriárka közti vitatkozáskor. A római primátussal oly bensőleg és oly szorosan függ össze a pápának legfőbb tanítóhivatala gyakorlásában való csalatkozhatatlansága, hogy a primátus elismerése után magá- ban véve nem okozhat semmi különös nehézséget sem. Hisz a csalatkozhatatlanság nem »a római uralom vágy szabadság- levele«, ellenkezőleg a pápára a legnehezebb vallási és erkölcsi kötelességek terhét rakja; célja nem »egy ember istenítése«. hanem az igazi kereszténység fentartása. Sőt e tekintetben még bizalmatlanságot is árul el a pápának, mint embernek, értelmi és erkölcsi ereje iránt. Mert a helyes alapokból kiinduló, a gondolkodás törvényeit követő és az igazságra s a szentségre való, igazán erkölcsös törekvéstől vezetett emberi szellem tevékenysége szükségképen helyes követ- keztetésekre jut. Ha tehát az egyház alapítója a pápát a csalatkozhatatlanság adományával ruházta fel, ez annak a megcáfolhatatlan bizonyítéka, hogy Krisztus művének fenn- állását és jövőjét nem akarta egy embernek tisztán csak szellemi és erkölcsi erejére bízni. A theologia utolsó és legfontosabb feladatának eme vázolásából kitűnik, hogy a szakadás létrejövetelében annak vallási és egyházi oldalát tekintve nagyobb részük van a kulturális tényezőknek, mint első tekintetre látszik; mert os V. ü. J. Richter, Des 111. Theodor, Abtes von Studium, Lehre vom Primat des römische.D Bischofs, Katholik 1878, 2. 385—414.
