Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 563 keiket és az irodalmi munkásságban elért vívmányaikat kellőképen méltányolhassuk, ki kell ennek terjeszkednie minden bizánci theologusra, dogmatikus- és polemikusra, exe- gótára, aszkéta- és misztikusra, bomilóta- és hagiografusra. A forráskutatásokhoz az ugyanazon irodalmi faj különböző képviselőiről szóló beható összehasonlító tanulmányoknak mint alapföltételeknek kell csatlakozniok, hogy mindenik theologiai irodalmi ág benső fejlődési stádiumait megálla- píthassuk. Végre szükséges, hogy a nevezetesebb theologu- soknak monográfiák szenteltessenek, amelyeknek föladata lesz történeti és irodalmi személyiségük méltatása, az ossz- fejlődésben foglalt álláspontjuknak, anyagi és ideális, lélek- tani és általános művelődési természetű momentumaik tekin- tetbe vételével a saját és az utókorra való befolyásuknak meghatározása, amely momentumok egyszer előmozdítólag. másszor gátlólag hatottak egyéni fejlődésmenetükre. Ezen követelmények könnyen átvihetők az egyházi és művelődéstörténeti térre. Az egyházi élet első fejlődés- menete még nem eléggé ismeretes előttünk; a bölcselet- theologiai mozgalmak még nem vizsgáltattak meg elég beha- tólag; nagy egyházi jelenségek és intézmények, mint pl. a bizánci szerzetes rend. még homályban vannak előttünk; az egyházi, állami és művelődési erők között levő kölcsönös hatás még közelebbi meghatározásra vár; a Nyugathoz való egyházi viszonyok még sok pontban kifejtendők, tisztázan- dók és tárgyilagosabban ítélendők meg. Amit itt a görög egyházról közelebbről előadtunk, ugyanaz áll a tulaj donképeni keleti egyházakra is, tekin- tettel azok életének rövidebb foglalatára. Ezeknek mélta- tására a görög egyházénál nagyobb mérvű történelmi isme- rét szükséges. A történelmi vizsgálódás váza — ókor, közép- és újkor — amelyhez mi nyugotiak szokva vagyunk, a keleti egyházakra való alkalmazásában épensóggel tévedésbe bonyolító volna. Ezek még az egyházi fejlődés első stá- diumában vannak és csak napjainkban kezdődik rájuk nézve egy új élet azon mértékben, amint a nyugoti műveltség képviselőivel érintkeznek. Benső történetük még nagyon
