Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
564 DR. EHRHARD ALBERT. gyéren ismert s még kevésbbó helyesen méltányolt a maga nemében. Irodalmi emlékeik csak a jelenben lettek nagyobb mérvű érdekeltség tárgyává; azoknak kutatásában, amily természetesen különös nehézségekbe ütközik és speciális- nyelvismereteket igényel, még sok tenni való van hátra. Nagyon is kivánatos, hogy Ausztria-Magyarország theolo- gusai e munkában résztvegyenek. Nem vonható kétségbe, hogy a keresztény ókor sokkal több nagyjelentőségű, fontos és érdekes adatot szolgáltat az egyházi élet minden irányban való megismerésére, mint a görög vagy a keleti egyházak későbbi története. Ép oly kevéssé tagadható, hogy a nyugati középkor egyháztörténete sokkal inkább bővelkedik világot mozgató eszmékben, vilá- got újító személyiségekben, világraszóló eseményekben, mint a keleti egyházak egykorú fejlődése, ez a körülmény kap- csolatban azzal a másikkal, hogy a tudományos érdeklődést nagy mértékben fel fogja kelteni és fel is kell keltenie egyrészt a keresztény ó-kornak a mai nyugati keresztény- ségben fennálló vallási és egyházi ellentétek miatt, másrészt pedig a középkornak a szó legtágabb értelmében vett Német- országnak a középkori viszonyok kialakulásában való mérvadó részvétele miatt, megmagyarázza, sőt jogosulttá is teszi bizo- nyos mértékben a Kelet elhanyagolását. Ennek az ellianya- golásnak azonban még az a téves felfogás is az oka, mintha a bizánci történelemnek nem volna valódi kultúrtörténeti jelentősége és ennek következtében nem is volna hathatós vonzóereje a történetbúvárra, mintha a görög középkort lénye- ges veszteség nélkül figyelmen kívül lehet hagyni a törté- nelem összeállításánál. Ettől az előítélettől először a profán történetírók és nyelvészek ssabadultak meg, akik különösen a legutóbbi időkben megnyitották az útat a bizánci kor- szak maradandó alkotásainak igazságos méltatására. Csak- hogy ez a mozgalom, amely fényes kifejezésre jutott Krum- bacher Károly60 bizánci irodalomtörténetében és amelynek 50 * 50 1. kiad. München, 1891; 2. átdolgozott kiad. A. Ehrhaid !^Theologia) és H. Gelzer közreműködésével, München, 1897. Georgios-
