Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
51 (j DR. EHRHARD ALBERT. tartott zsinaton egyházjogilag kifejezésre jutott, a konstant!- nápolyi egyház a kereszténynyó lett császárok kedvezésének köszöni, kiknek keze már a negyedik században ugyancsak érezhető vala. De a keresztény császárság mindjárt úgy jelentkezett, mint egy új, nagy jelentőségű egyházi tényező Az egyházpolitika bevonult az egyház szent csarnokaiba és elhinté az egyházi elégedetlenség magvait ott, ahol eddig a béke s a szívek egyetértése ütöttek tanyát. Ha még azt is meggondoljuk, hogy a császárral együtt oly elemek is jutottak be az egyházba, amelyek nem az üldözéseknek szenvedésre tanító iskolájában nevelkedtek és a szorongat- tatás nehéz napjaiban nem érezték a testvéri szeretet bol- dogságát: no akkor nem csodálkozunk azon, hogy már elközelgett az az idő, melyben sokaknak szeretető lehűlt és megszűnt a kereszténység egy szív s egy lélek lenni. Tényleg beálltak már a negyedik századtól kezdve egészen a nyolcadikig rövidebb-hosszabb tartamú szakadások a latin és a görög egyház között, összeköttetésben az árián, monophysita és monotheleta viszályokkal és az első kép- romboló harc alkalmával. Ugyanebben az időben mindjobban kialakultak az egy- házi fegyelem és szokások terén bizonyos különbségek, s eze- két a trullai zsinaton, Konstantinápolyban, már 692-ben oly módon határozták meg, hogy a latin Nyűgöt ellen irány- zott■ élt a meghatározásban nem lehet félreismerni. A kilen- cedik századtól kezdve e fejlődés mindig veszedelmesebb szint ölt. A konstantinápolyi egyház belső zavarai, melyeket a bizánci császároknak az egyházi viszonyokra gyakorolt s folyton növekedő befolyása okozott, a bolgár egyházkérdés és a keleti rómaiaknak boszantása egy új nyugoti császárság fölállításával, létrehozták ebben a növekedő elidegenülésben s ellenségeskedésben az első kitörést, a szakadást, mely Photius pátriárka nevével függ össze. Ez a férfiú, kiben — korát tekintve — bámulatos tudomány egyesült határ- tálán nemzeti dölyffel s nagyfokú személyes dicsvágygyal, értett hozzá, hogy a Kelet és Nyűgöt közötti ellentéteknek határozott, fogalmi kifejezést adjon s megteremtette a sza-
