Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 513 talanszor akkora erővel tiporta le őket, minőre csakis a val- lási makacsság képes, anélkül azonban, hogy teljesen össze- törhette volna ezeket, de sőt az izolálás sem diadalmaskodott felettük, mely — hasonlóan a szőlőtőről lemetszett ághoz -— az éltető nedvtől fosztotta meg őket, amelyet az egyháztól folyton magokba szívhattak volna. Innen kapták ezek azt az archaistikus. ósdias színezetet, amely ránk oly sajátszerűGéographie de l’Égypte á l’époque copte, Paris, 1893 (azonkívül Amé- lineau irodalomtörténeti más közleményeinek egész sora); G. Macaire, L’église copte, sa fői d’anjourdhui. . ., Cairo, 1893 ; A. J. Butler, The ancient Coptic Churches of Egypt., Oxford, 1884, 2 kötet; P. Wüsten- féld, Synaxarium, d. i. Heiligenkalender der coptischen Christen, aus dem Arabischen übersetzt, Gotha, 1879 ; B. T. A. Evetts, Rites of the Coptic Church, London, 1888. Aethiopia- és Nubiáról: J. Ludolf, Historia aethiopica, Prank- fúrt, 1681, ehhez »Commentar« 1691 és »Appendix« 1693; Duchesne, Eglises séparées, Paris, 1896, 287 — 336. old. ( bennfoglaltátik egyszer- smind a korábbi irodalom); A. Rosov, A kereszténység forrásai Nubiában, Kiev, 1890 (orosz); E. Triumpp, Das Taufbuch der aethiop. Kirche, Abhandl. der bayer. Akad. d. Wiss., phil.-philol. Kl., 14 (1878) 3, 147 if.; C. V. Arnhard, Liturgie zum Tauffest der aethiop. Kirche, München, 1886, v. ö. Bibliogr. etiopica, Milano, 1891; L. Gold- Schmidt, Bibi, aethiop. Leipzig, 1893. A nestoriánusokról és Tamás-keresztényekről: G. P. Badger, The Nestorians, and their Rituals, London, 1852. 2 köt.; Th. Nöldeke, Gesch. der Perser und Araber zur Zeit der Sassaniden, aus der ara- bischen Chronik des Tabari übersetzt, Leiden, 1879; Ch. Dallet, Histoire de l’église de Corée, Páris, 1874, 2 köt.; Fr. Görres, Das Christentum im Sassanidenreiche, Zeitschr. f. w. Theol. 1888, 449 if.; A. Cleisz, Etude sur les missions nestoriennes an 7. et an 8. siede d’aprés !’inscription syro-chinoise de Si-Ngan-Fou, Paris, 1880; J. Heller, Prolegomena zu einer neuen Ausgabe der nestorianischen Inschrift von Singan-Fu, Yerhandl. des VII. intern. Orient.-Congresses, hochasiatische und malayo-polynes. Section, Wien, 1886, 37. old. ff.; E. Chavannes, Le Nestorianisme et !’inscription de Kara-Balgassoun, Páris, 1897 ; E. Nestle, Die Statuten der Schule von Nisibis aus den Jahren 496 und 590, Zeitschrift für Kirchengeschichte 1897, 211 —229 ; Chr. Harder, Historiae primatium eccl. Nestorianorum ab Amro filio Matthaei arahice scriptae versionis specimen, Neumünster, 1890; W. Germann, Die Kirche der Thomaschristen, Gütersloh, 1877; D’Avril, La Chaldée chrétienne, Páris, 1892.
