Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában

514 DR. EHRHARD ALBERT. leg hat 's mely a keresztény őskor vihartól megrongált romjai gyanánt tünteti fel őket. És vájjon e szerencsétlenségnek ők magok-e az okozói ? Én nem mondanám ki róluk e kemény ítéletet. A körül- menyek, melyek jórészben túlsúlyban voltak, okozták e szá- nalmas eredményt és azok is tartották fenn. Első sorban a monophysitismus, az őskeresztény idők e legnépszerűbb baeresise, mely a keleti religiositas mystikus jellegével homlokegyenest ellenkezett s oly csábítóan vonzott, lefog- lalta a keletiek tbeologikus gondolkozását, mert ez jobban megfelelt az ő vallásos érzelmüknek, mint a kalcedoni zsinat nehéz dogmatikus definitiója. A nestorianusokra pedig hatást gyakorolt a theologiai rationalismus varázsa, amely minden időben ellentéte a túlzó mysticismusnak s elvet mindent, ami előtte nem lesz minden izében világossá, amit át nem érthet s amit nem talál észszerűnek, és feláldozza kritizáló szenvedélyének azt a boldogító érzést, melyet a titokteljes igazság elfogadása idéz fel a lélekben. A theologiai systemák e két csoportjának alapot vetett az emberi szellem két lénye- ges tendentiája, melyek szükségkóp az eretnekséghez vezet- nek, hogyha kilépnek abból a harmonikus kapcsolatból, melyet a keresztény speculatio kezdete óta egyes-egyedül a katholikus egyház őrzött meg tanainak formulázásában. Ellentétbe helyezkedtek ezek egymással a görög Kelet két nagy theologiai iskolájában is és mindkét irány hivatkozott a görög theologusokra, alexandriai Cyrillre s Theodorus Mopsuestenusra, mint tekintélyekre és tisztelték őket, mint szellemi atyjukat. A mester és tanítvány közt való különb- ségért azonban kétségkívül nagyobb felelősség terheli a mestert, mint, a tanítványt, kivált akkor, ha ez amazt rossz szándék nélkül félreérti. Ehhez járult még a politikai hatalom beavat- kozása, mely először kiegyezési kísérleteket tett ■— holott a kiegyezés már alapjában lehetetlen — Justinian alatt pedig az orthodox hitet erőszakos úton akarta diadalra juttatni. Persze ez ellen feltámadt az opponálok vallási szabadságórzete és ez magában véve oly nagy mérvben jogosult és nagyrabecsült lelkiismeretszabadság még inkább

Next

/
Oldalképek
Tartalom