Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
512 DR. EHRHARD ALBERT. segítségével foglalták el, miként később a monophysita szírek és koptok az araboknak a honfoglalást megkönnyítették. Ez egyházak története6 valósággal szenvedés-történet, mely ritkítja párját. Minden összejátszott, hogy eláraszsza őket fájdalommal s szenvedéssel: Kelet politikai zavarai, a muzulmánok fanatismusa, mely a VII. századtól egész a napjainkban kitört legújabb örmény zavargásokig szám6 Sajnos, még nem áll rendelkezésünkre ez egyházak bár- melyikéről is kimerítő teljes történelem ; mindazáltal az orientalisták közlései révén nem egy kútforrás vált hozzáférhetővé, melyek ezen egyházak későbbi korára új világot vetnek. Történelmök vázlatait 1. Pichlernél, Geschichte der kirchlichen Trennung zwischen dem Orient und Occident 2, München, 1865, 425—557. oldal; F. Katten- buch, Lehrb. d. vergi. Confessionskunde 1, Freiburg, 1892, 205—234. oldal; Duchesne, Eglises séparées. 19 — 58. old.; Pisani, A travers l’Orient, 19—76. old. Kimerítő ábrázolást kezdett J. M. Neale, A history of the holy eastern church, London, 1850—1873, 5 kötet. — Nagybecsű kincsesbánya még mindig Assemanin, Bibliotheca orientalis, Róma, 1719—1728, 4 kötet. — Az örmény egyházat ille- töleg v. ö. különösen: P. de Lagarde, Agathangelos és arméniai Gergely okiratait, Abhandlungen der Göttinger Gesellschaft d. W., 35 kötet (1888), 3—149; H. Geizer, Die Anfänge der armenischen Geschichte, Berichte der sächsischen Ges. d. Wiss., phil.-hist. Kl. 47 (1895), 109.—174; St. Clair-Tisdall, The conversion of Armenia to te Christian faith, London, 1896; H. Geizer, Der gegenwärtige Bestand der armenischen Kirche, Zeitschr. f. wiss. Theol. 36 (1893), 1, 163—171; Arsak Ter-Mikelian, Die armenische Kirche in ihren Beziehungen zur byzantinischen vom vierten bis dreizehnten Jahr- hundert, Leipzig, 1892 (egyoldalú). V. ö. H. Geizer »Armenien« cikkét, Real-Encyclopädie f. prot. Theol. 3. kiadás, 2 (1897), 63—92. Georgiát (Ibériát és Grusiát is) illetőleg: Brossét, Histoire de la Géorgie, Petersbourg, 1849 ff.; Additions et éclaircissements 1851, table 1858. ,— P. J. Jorselian, A short history of the georg. church, transl. by S. C. Maian, London, 1866; A. Leist, Georgien, Leipzig (1885). — A syriai jakobitákról: Gregorii Barhebraei Chronicon eccles., edd. Abbeloos et Lamy, Louvain és Páris, 1872 — 77, 3 kötet; H. G. Kleyn, Jac. Baradaens, de stichter der syrische monophys. Kerk, Leiden, 1882. A koptokról: J. IT. Vansleb, Histoire de l’église d’Alexandrie, Páris, 1677 (még becscsel bir); S. C. Maian, Original documents of the Coptic Church, London, 1872—75, 5 részben ; E. Amélineau, Etude stir le christianisme en Egypte an 7. siede, Paris, 1887 : E. Amélineau,
