Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál
DRÁMAI KÖLTÉSZET ÉS SZÍNHÁZ A ZSIDÓKNÁL. 409 isteni eszmével való egybeolvadás. Ezen hőseiről mindenkor megemlékezik, azokat tiszteli, mig az Istennel szembeszálló, az egyetemes vallásos fölfogás ellen törő jellemek meg- személyesítése sem a nép erkölcseinek nemesbítésére, sem vallásos fölfogásának megerősítésére nem szolgálhatott.« 1 Tehát a zsidók vallásában: a monotheismnsból és theokraciából folyó vallásos, komoly világfelfogásában kere- sendő annak mélyebb lélektani oka, hogy náluk — az oly meglepő fejlettségre jutott vallásos lira és tanítóköltészet mellett — épen a dráma nem fejlődhetett ki, bár úgy a tárgy, mint a nyelv és irály szempontjából a legelőnyösebb föltételek megvoltak. A vígjáték nem lendülhetett föl, mert a zsidó nép természete és életfelfogása sokkal komolyabb volt, hogysem a gondtalan vidorságnak és pajzán humornak művészet xítján való nyilvánulását illőnek találta volna. A tragédia kifejlődésének pedig útját állta az a körülmény, hogy az emberi cselekvéseket mindig a vallás szemüvegén keresztül nézték s annak elvei szerint Ítélték; a sorsról mitsem akartak tudni, hanem mindent hivő lélekkel a gondviselésre vezettek vissza. Helyesen mondja Haneberg: »Das Drama ist nicht möglich; denn der Israelit kennt kein Schicksal, welchem gegenüber der Kampf einer hohen, edlen Persönlichkeit geschildert werden könnte. Die Vorsehung verdrängt das Schicksal. Kur insoferne diese ziveifelliaft ward, konnte eine Art von Drama entstehen, wiewir’s im Job sehen. — Freilich konnte ein Drama auch durch das Hingen um eine Liebe gebildet werden; aber der Glaube lässt nur eine Liebe, ein wahrhaft der Mühe würdiges Ziel menschlichen Ringens bestehen, das göttliche; dieses aber führt das Gefühl des Menschen zu hoch über die sinnliche Welt hinaus, als dass ein plastisch wirkliches Drama daraus entspringen könnte; nur annäherungstveise bietet sich im Hohenliede ein solches dar.« 2 1 Morvay Gy. A Biblia és a költészet. Budapest, 1898. 188. old. 2 Haneberg D. B. Geschichte der biblischen Offenbarung. Regens- bürg. 1876. 4. Aufl. 341. old.
