Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál
408 HUBER L1PÓT. költészetet és lírát ápolták.1 A színmű a zsidó irodalomban, mint egyáltalán a sémi népek irodalmában, helyet nem fog- lal. Ennek oka azonban nem a héber nyelv alkalmatlan voltában, sem pedig a drámai tárgyak hiányában rejlik; másban keresendő az. A héber nyelv és irály, miként az a Bibliából kitűnik, nagyon is alkalmas lett volna a drámairásra; eleven, köz- vetetlen s nem egy helyen meglepően drámai. Hisz beszélgető formában van megirva csaknem az egész Biblia. Elbeszélé- sei dialogizált történetek csupa cselekvénynyel, úgy, hogy az ószövetség csaknem megjelenítve, mintegy dramatizált történet alakjában vonul el szemünk előtt. Drámai tárgyaltat pedig szintén bőven szolgáltathatott volna a Biblia. Gondoljunk csak Káinra, József megható történetére, Mózesre, a lázadó Koré, Dátán és Abironra •r Jefta biróra, ki egyetlen leányát kénytelen az Úrnak (szol- gálatára) áldozni; Sámsonra, a zsidók Herkulesére és az álnok Delilára ; Saul volt fővezérére, Abnerre ; Holofernesre, Nebukadnézár hadvezérére, és a betúliai Juditra; a zsidók első királyára, az öngyilkos Saulra; a királyi atyja ellen pártot ütő Absolónra; Dávidra, Salamonra és a következő királyok tragikus mozzanatokban gazdag történetére... Kész drámáié, tragédiák ezek, csak költői felfogás, képzelet és alkotó erő kellett volna hozzá. Ámde éppen ez hiányzott általában a zsidó népnél. »Hiányzott mindenek előtt a tragikus fölfogás. Hőseinek jelleme, törekvése mindenkor époszi természetű, epikai jellemek. Küzdésük Jahveért, Jahvé mellett történt, győzelmük Isten dicsőítése és haláluk az ország lett a zsidók szellemi életének és tevékenységének föszinhelye. E korban a zsidók úgy a szentirási és talmudi értelmezés, mint a vallásbölcselet, nyelvészet és költészet terén roppant gazdag irodai- mat teremtettek. V. ö. Winter und Wünsche, Die jüdische Literatur seit Abschluss des Canon. Trier, 1891; — Delitzsch Fr. Zur Geschichte der jüdischen Poési vom Abschluss der heiligen Schriften Alten Bundes bis auf die neueste Zeit. Leipzig, 1836 ; — Baumgartner A. Geschichte der Weltliteratur, I. Band, 2. Aull. Freiburg i. Br. 1897 ; — Grätz H. Geschichte der Juden, 11 Bände, Leipzig, 1853—1875. 1 Dallos J. Az ó-héber lirai- és tanköltészet. Szombathely, 1881.
