Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Huber Lipót: Drámai költészet és szinház a zsidóknál

A DRÁMAI KÖLTÉSZET ÉS SZÍNHÁZ A ZSIDÓKNÁL.

Íogy Groldfaden-Davidsohn »Sulamith« című zsidó ope- rája magyar átdolgozásban az összes magyar szin- padokat bejárta, alkalomszerűnek tartom röviden érte- kezni a dráma sorsáról a zsidóknál.

A szorosan vett szinpadi költészetet a bibliai korban a zsidók nem művelték. Az ó-béber irodalom korában1 a zsidók a történetíráson kívül csak a vallásos tárgyú tanító1 Könnyebb tájékozásul megjegyzem, hogy a héber irodalom történetét két nagy korra : a bibliai- és a biblia-utáni korra szokás osztani. Az előbbinek, vagyis az ó-liéber irodalomnak kivétel nélkül vallásos természetű történeti, oktató és költészeti müveit az ó-szö- vetségi Szentírásban bírjuk. A másik, vagyis az új-liéber irodalom kora, mely a zsidó államnak Kr. u. 70-ben történt bukásától, s illetve e népnek 135-ben Palesztinából történt végleges szétszóratásától szá- míttatik s napjainkig tart, profán termékeket is alkotott. Célomtól messze elvezetne, ha e második kor egyes időszakait csak nagy vödé- sokban is jellemezni akarnám. Azért rövidség okáért csak azt említem, hogy a Kr. u. V. század végéig, vagyis a babilóniai Talmud befeje- zéséig a zsidók irodalmi tevékenysége csaknem kizárólag a Szentírás értelmezésére szorítkozott s a Talmud kodifikálásában kulminált (v. ö. Huber L. A Talmud. Kultúrtörténeti és biblikus tanulmány. Szemel- vényekkel. Budapest, 1897. Ara 2 frt 50 kr. Kapható a szerzőnél Kalocsán). Ezen időben a zsidó szellemi élet gyúpontjai a palesztinai. de kivált a babilóniai főiskolák. A palesztinai s később a babilóniai főiskolák hanyatlása után a X. században a zsidó szellemi élet szin- tere változott: súlypontja a Keletről Európába jutott. Eleinte Spa- nyolország, később pedig Francia-, Olasz-, Lengyel-, Orosz- és Német33»