Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

402

KUDORA JÁNOS.

kiáltására, annak könyörgését Isten meg nem hallgatja . . . Irgalmatlan emberek irgalmatlan halállal végződnek... Aki a szegénynek ád, rossz pénzen jót cserél . . . Az adakozással gazdagodik és nem fogyatkozik ember ... Az irgal- másság nem egyébb, hanem legnagyobb szükség napjára készített kincs, melylyel halálunk óráján szabadíttatunk. Sz. Ágoston írta, hogy gonosz halállal nem látta kimúlni, aki irgalmas volt.«1

Isten akaratában megnyugvás. »Fundamentumul kell tenni, amit a szentírás folyása szerint keresztény hittel vallunk: hogy nemcsak ami jókkal bővelkedünk, hanem valami nyomorúságok, betegségek, veszedelmek vannak e világon, mind Istentől bocsáttatnak reánk ... Nem aprólék károkban, hanem királyságának és országának vesztésében sem ellenkezett Dávid az Isten akaratjával: Mint a lágy sár a fazekas kezében, úgy az én szívem kész, Úr Isten, minden akaratodra. Akarod-e, hogy juhászságból királyságra emeltessem ? kész engedelemre szívem. Akarod-e, hogy király- ságból levettessem és ismét pásztorságra jussak ? Készen vagyok, nem zúgolódom, szájamat sem táltom ellened, mert te cselekedted . . Ama vén, jámbor Héli, megértvén Sámuel- tői, hogy Isten őtet fiaival egyetemben megöli és nemzet- ségét papságból kiveti, csak azt mondá: Ur ő, azt művelje, ami kedves színe előtt... Mit mondjak a mi édes Üdvözítőnk- ről? . . . Példát mutata, mikor keserves kínszenvedésének idejére juta és lelki szemeivel látván, minémű . . . keserves kínokat kell szenvedni, ezeknek gondolkodásából vérrel verítékezék, de mégis azt kiáltá: noha iszonyodik a test, de azért édes atyám a te akaratod légyen, nem az enyim.«

»Nem mondom, hogy betegségünkben orvosságot ne keressünk . . . hamisan rajtunk szegezgetőnek ellene ne áll- junk, igenis tartozunk oltalmazni magunkat . . . De e mellett készen kell lennünk, hogy ha Istennek mélységes itéle- téből sem orvosságok, sem oltalmazások nem használnak, mind halált, mind rabságot . . . kész akarattal megyünk az

1 Böjt. IY. vasárnapi II. prédikációból.