Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 41 hogy akadna annyira elfogult ember, aki a coelibatus hijján azt a csekély magyar-szaporulatot többre tudná becsülni azoknál az üdvös eredményeknél, amelyeket az áldozatrakész papi nőtlenség nálunk is felmutatott. Nem oszthatom azon történetíróink nézetét, akik az ősmagyarokat a hatodik parancsolat dolgában olyan kifogástalanoknak vitatják és — ámbár e helyen nem okolhatom meg álláspontomat — tételül állítom fel, hogy a házasélet megszentelésére és a szenvedély fékezésére is nagyon szükséges, tényleges befő- lyást gyakorolt minden egyes pap vagy szerzetes tisztessé- ges nőtlensége. A megélhetésért vívott ádáz tusakodás mutatja, hogy ma már nem kevés a magyar; de ha, elte- kintve a minőségtől, egyre szaporítani akarnék nemzetünk létszámát, nyilvánvaló, hogy ahol élő a katholikusok hite, ott mindig több a gyermek a családokban, dacára coeli- batus- és szerzetesi fogadalmaknak, mint a keresztény elvek- tői eltért családokban.1 A három evangéliumi tanács, a három szerzetesi foga- dalom fentartás nélkül való megvalósítása a keresztény hit- erkölcsi felfogásnak: ez a világ csak előkészület a más világra; Krisztusért, Krisztusban kell élnünk-halnunk. Ez a tökéle- tesség természetes folyománya a keresztény igazságoknak, de egyúttal terjesztésükre is a leghathatósabb, nélkülözhe- tetlen eszközt képezi. Azért mondja Kenan is valahol, hogy a szerzetes a tökéletes, az igazi keresztény. A közönségesen gondolkozó józan ész visszariad az evangéliumi tanácsoktól, de az ú. n. józan ész nagyon gyarló, nagyon illetéktelen biró, ha nagy dolgokról van a szó. Hogy csak keveset is nyerhessünk az emberektől, sokat kell tőlük kívánnunk. Azt a kimondhatatlan haladást, amelyet a kereszténység fel- mutat, annak köszönhetjük, hogy magasra helyezte az egy- ház a tökéletesség ideálját. Ez isteni erejének bizonyítéka és diadalkapuja a szabadakarat hatalmának. A protestantis- mus, amely oly vakgyülölettel rontott az őt minden tekin- tetben feszélyező szerzeteknek, nyugodtabb pillanataiban szintén belátja azok értékét az emberiség ideálisabb céljai1 A zsidóság itt más szempontból esik elbírálás alá.
