Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje

336

SZÁNTHÓ GÉZA.

oka és célja lehet a törvényhozónak, mely egyenest köte- lessógévé teszi, hogy ne parancsoljon teljes szigorral. Mórsé- kelt kötelezettség, súlyos bűnbeesés veszélye nélkül, nagyon hasznos lehet az állam kormányzására.

Azt mindenki elismeri, hogy lehetséges, hogy valamely fontos dolog néha csak tanácsnak vagy rendeletnek legyen a tárgya, — ekkor semmire sem kötelez — vagy hogy ugyanazon fontos dolog néha csak büntető törvény tárgya legyen, — ekkor csakis a büntetés elviselésére kötelez lelki- ismeretben — vagy hogy ugyanazon fontos dolog néha szigorú törvény tárgya legyen, — ekkor halálos bűn terhe alatt kötelez. Ép úgy lehet ugyanazon fontos dolog eny- hébb törvénynek tárgya is néha, a mikor is csak bocsána- tosan kötelez; az alattvalókat a törvény megtartására kész- tetné, anélkül, hogy súlyos bűnbeesés veszélyébe döntené.

A mondottakból világos, hogy a törvénynek halálos bűn terhe alatt való kötelező ereje is a törvényhozó szán- dékától függ, amennyiben a tárgyánál fogva súlyos köte- lezettséget leszállíthatja bocsánatos bűnre. Ha ezt nem teszi, megmarad a halálos kötelezettség. A szándék tehát önállóan befolyó tényező a kötelező erőre nézve. Nem olyan, mint a cél és a törvény szavai, melyet közvetetlenül a tárgyat befolyásolják, a kötelező erőt csak közvetve, míg a szándék egyenest a kötelező erőt változtatja meg.

8. Az állami törvény megvetése.

A törvény tárgyán, célján, szavain és a törvényhozó szándékán kívül a törvény megvetése is mint súlyosbító körülmény fontos szerepet visz. Fontosságát kiemelik külö- nősen azok, kik azt vallják, hogy az állami törvény meg- szegese mindig csekély bűn magában véve; csak egyetlen egy esetet engednek meg, amikor mégis halálossá lesz, ha t. i. megvetésből történik. Nyilván föltételezik, hogy a megvetés oly súlyosbító körülmény a törvény megszegésé- nél, hogy azon megszegést, mely különben bocsánatos bűn volna, halálos bűnné változtatja.