Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje
332 SZÁNTHÓ GÉZA. ban lehetetlen, és a törvényhozó mégis ilyen szándékkal hozta, akkor a törvény semmis, mert a törvényhozó lehe- tétlent akar. Ép úgy, miként semmis az olyan törvény, mely a törvényhozó szándéka szerint lelkiismeretben nem kötelezne sem halálos, sem bocsánatos bűn terhe alatt, sem a cselekedetre, sem a büntetés elviselésére. Szembetűnőbb lesz ezen érvek bizonyító ereje, ha néz- zük Suarez válaszát az ellenvetésekre. 1. Igaz ugyan, hogy az emberi (állami) törvény kötelező ereje a természeti tör- vényben gyökerezik; közvetetlenül azonban a törvényhozó akaratából származik. Azért a természeti törvény, melyre hivatkoznak: hogy a fölebbvaló parancsának engedelmes- kednünk kell, akkor érvényesül, midőn feltételeztetik, hogy a törvényhozó elegendőkép és érvényesen parancsol. Jelen- leg azonban a törvényhozó vagy nem parancsol érvényesen, mert ellentétes és össze nem egyeztethető dolgokat akar (fontos dologban bocsánatosán) kötelezni, vagy pedig nem elegendőképen, úgy t. i., hogy halálos bűn terhe alatt köte- lezzen a törvény. Visszafordítjuk tehát az érvet: az emberi törvény kötelező ereje azon természettörvényen alapul: engedelmeskednünk kell a fölebbvaló parancsának. A fölebb- való azonban nem akar halálos bűn terhe alatt kötelezni; tehát a természettörvény sem kötelez ekkor halálos bűn terhe alatt, mert jelen esetben csakis a fölebbvaló akaratá- nak közbejöttével (mediante superioris voluntate) érvényesül. A természettörvény hatályt ad a fölebbvaló akaratának, és így persze nem az a célja, hogy a fölebbvaló akaratát lerontsa, hanem hogy teljesülését előmozdítsa. 2. A második érvre nézve tagadja a párhuzamot és a belőle vont következtetést. Nagy a különbség ugyanis azon szándék között, mely jelentéktelen dolgot halálos bűn terhe alatt akar parancsolni és a között, mely fontos dolgot bocsánatos bűn terhe alatt akar parancsolni. Az előbbi szándék súlyosabb kötelezettséggel akar megterhelni, és mivel ezen súlyosabb kötelezettség jogtalan és fölülmúlja a törvényhozó hatal- mát, nem érvényes. Az utóbbi szándék ellenben csökkenteni akarja a kötelezettséget, vagy inkább nem akar vele tér-
