Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szánthó Géza: Az állami törvények kötelező ereje
AZ ÁLLAMI TÖRVÉNYEK KÖTELEZŐ EREJE. 333 hol ni. Az előbbi létrehoz valamit, az utóbbi nem hoz létre semmit, csak nem akar valamit. Nem változtat a dolgon, hogy az ilyen szándék észszerűtlennek látszik, mert még sem olyan észszerűden, mint az előbbi szándék. Ez ész- szerűtlen is, igazságtalan is, az utóbbi nem igazságtalan, bár észszerűtlennek látszik; az előbbi ugyanis oly teherrel akar megterhelni, mely hatalmát felülmúlja, az utóbbi csak nem akarja felrakni az egész terhet, melylyel különben megterhelhetne, s ezzel a fölebbvaló nem követ el igazság- talanságot az alattvalóval szemben. Azért itt is visszafordítjuk az érvet. Hogy valaki súlyosabban meg ne terheltessék, arra elég a szándék, őt meg nem terhelni. Az nem tartozik a dologhoz, hogy ész- szerűnek vagy észszerűtlennek tartják-e ezen szándékot. A király pl., ha törvényt hoz, melynek nincs jogos alapja, törvénye érvénytelen; ellenben ha igazságos törvényt meg- szüntet jogos ok nélkül, tette érvényes, bár helytelen. 3. Megengedjük, hogy a bocsánatos és halálos bűn közötti különbség a dolgok természetéből származik, mikor a bűnök tárgyai magukban véve rosszak, és nemcsak azért, mert el vannak tiltva. Oly dolgoknál azonban, me- lyek magukban véve nem rosszak, hanem közömbösek, és csak azért rosszak, mert el vannak tiltva, a bűnök közötti különbség szükségkép függ az ember akaratától; nem ugyan közvetetlenül, de közvetve, amennyiben az ember akaratától függ hozni vagy nem hozni tiltó parancsot, hozni ilyen vagy amolyan parancsot. Ha tehát valamely tárgy közömbös, akkor arra, hogy halálos bűn terhe alatt köte- lezzen, nem elég, hogy fontos legyen, hanem megkövetel- tetik még az is, hogy tiltassék el adaequate, mintegy egész képessége szerint. És ha ez megtörtént, ha a tárgy ily mértékben van eltiltva, akkor már nem az ember aka- rátától fog függni, hogy a tilalom megszegésének esetén a bűn halálos vagy bocsánatos legyen, hanem az akarat által előbb meghatározott és egész képessége szerint eltiltott tárgy természetétől. A mi esetünkben azonban a tilalom nem terjed ki a tárgy egész képességére, és azért lehetetlen,
