Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

268

DR. RÉZBÁXYAY JÓZSEF.

így végezheti az eljegyzés fölvételét és a hirdetés elrendelését a plébános, a többi cselekményeket mind a segédlelkész, vagy akár más megbízott pap.

Ha azonban az esketést idegen pap végzi, ezt csak a tulajdon lelkipásztor, vagy az Egyházi Hatóság meg■ hatalmazásából teheti, a mit különösen kérnie kell. A káplán, vagy segédlelkész az általános megbizatásnál fogva ugyan különös meghatalmazás nélkül is végezheti az esketést, (hacsak a püspök az általános meghatalmazásból ki nem veszi az esketést!) azonban mindig tanácsos, azt mégis különösen kérni. így hozza ezt magával az általános gya- korlat, a szokás is, hogy t. i. a plébános ezt — rendesen élőszóval — különösen átruházza a segédlelkészre (vagy más áldozópapra).

Ha a többi cselekményeket, mint az eljegyzés főivé- telét, hirdetés eszközlését, jegyesek oktatását, az iratok átvizsgálását stb. idegen pap, vagy segédlelkész végzi, ezt mindig jelentse a tulajdon lelkipásztornak vagy plébános- nak és pontosan iktattassa vagy iktassa be, mert mindezen ténykedések úgy értelmezendök, hogy azokat a tulajdon lelkipásztor nevében, vagy felelősségére végzi az illető, és azért, ha felelősségre kell vonni bárkit, a tulajdon lelki- pásztor, t. i. plébános tartozik felelni.

Végül meg kell állapítanunk a tulajdon lelkipásztor illetékességét, a kinek illetékessége lényegileg a házasulan- dók illetékességén alapszik.

19.§. A házasulandók illetékessége, lakóhelye.

Föntebb 18. §. 1. pontjában az állítottuk fel elvül, hogy a jegyesnek tulajdon lelkipásztora az, aki a lelki élet táplálékával őt ellátja, akinek plébániai templomához tartozik, aki őt a lelki élet útján vezeti és lelki üdvéért felelős stb.

Mondottuk, hogy tulajdon lelkipásztorának van joga és kötelessége egyúttal a hívőt esketni.

Ezen elv szerint, tehát, ha a jegyesek két plébániához tartoznak, mind a vőlegény, mind a mennyasszony plébá