Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

quorumdam«. Ma is actuális kérdés a rationalisták (Renan- Strauss) miatt. Ismeretes, Hogy Yerescsagin szent családként istenkáromló képet állított volt ki Becsben (számos gyér- mekkel biró zsidó házaspárt), mely merényletre a bécsi katholikusok méltó vallásos tüntetéssel válaszoltak. A felelet a következő: a zsidó הא és a neki megfelelő uiiű.qog a hellenista zsidóknál (Septuaginta és az ujszövet- ségi görög nyelv) jelentése sokkal tágabb, mint az indo- germán, vagy egyáltalán az európai nyelvekben. Aminek az az oka, hogy a zsidó nyelvnek nincs külön-külön szava a vórrokonság különféle fokainak kifejezésére; innen van, hogy az חא = francia »parent« magy. atyafi, rokon. A magyar nyelvben is az unokatestvéreket, egyáltalán az oldalrokono- kát fel és lefelé, egyaránt egyszerűen bátyám, öcsém-nek szokás nevezni. Ha tehát a LXX. és a Vulgata a zsidó np-ot mindig dSeXtpog, frater-nek fordítja, úgy ez betű- szerinti fordítás és Hebraismus. A zsidó הא szóhasználatára nézve lásd Gesenius-Drach, Lexicon Hebr. frater germanus, egyazon atyától és anyától, azután egyazon atya de külön anyától pl. Gén. 42, 15. és 48, 3. (Jákob gyermekei); vagy fordítva, egyazon anyától, de más-más atyától (fratres uterini) Jud. IX. 19. — Porro fratris nomen latius patet apud Hebraeos etquidem 1° cogna- tus et consanguineus quicumque Gen. XIV. 6., XIII. 8., XXIX. 12, 15. eodem sensu dicuntur in N. T. fratres Christi, qui erant consobrini et cognati Salvatoris etc., 2״ contri- bulis, egytörzsbeli, H. Sam. XIX. 18. etc. 3° popularis, egy- nemzetbeli Jud. XIV. 3. etc., imo de populis cognatis e. g. de Edomitis et Hebrais Gen. IV. 25. XVI. 12. etc., 4" socius, szövetséges nép Am. I. 9. 5° amicus pl. Job. VI. 15., I. Reg. IX. 13. etc. 6° qui^is homo, unus et alter Gen. XIII. 11. 7° in allocutionibus viri fratres, Gen. XIX. 7., XXIX. 4. I. Sam. XXX. 23., II. Sam. XIX. 13. Hasonlókép a hellenista görög nyelvben áSstyog lásd Wilke: Lexicon Graeco Latin. X. T.: fratres, sive germani sive non germani, édes és mostoha-testvér, 1° sensu proprio Math. V. 11., IV. 18. etc. 2° latiori sensu: a) propinquus, 266 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, YEGYESEK•

Next

/
Oldalképek
Tartalom