Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 173 rejlik, szintén ki vagyon fejezve az idézett zsinat kánonjai- ban: »Azon malasztot pedig, — úgymond — mely ama természetes szeretetet tökólyesíteni, a felbonthatatlansógot és egységet szilárdítani s a hitvestársakat megszentelni van hivatva, maga Krisztus Urunk, a szentségek szerzője és tökólyetesítője, szerezte meg keserves kínszenvedésével. Azért tanítanunk kell, hogy miként eszközöltetik a malaszt, hogy mindketten, férfi és nö, miként legyenek a kölcsönös szere- tét kötelékével egyhefüzve, miként leljék egymáson kölcsönö- sen kedvűket, és senki más idegennek vonzalmát és együtt- élését ne keressék, és hogy így a házasság mindenkópen tiszteletreméltó és ágyuk szeplőtlen legyen«.1 II. A keresztény házasságban a szentség a házassági szerződéstől el nem választható. Hogy a nem hívők vagyis meg nem kereszteltek között fennálló házassági frigy (amely a keresztények között kötött házassággal oly viszonyban van, mint az ó-szövetségi mosakodás a keresztségével) csak a feloldhatatlan szerződés természetével bir — mond Kutschker i. művében — az kétségtelen. De nem lehet ugyanezt állítani a keresztények vagyis megkereszteltek, tehát a hívők között kötött házassági frigyről. Mert ebben a házassági szerződés egyszersmind a szentség természeté- vel is bir. Sacramentum est — mondják a hittudósok — véluti forma aliqua seu modus aut qualitas proprietasve con- tractui fidelium quasi subjecto indivisibiliter inhaerens. »Sacramentum multo modo est a matrimoniali con- tractu diversum aut disjunctum, tamquam res a re, aut tamquam res, qua exterius secus superveniat. Sed sacramen- tum et matrimonium una atque eadem res est, sive matri- monium est sacramentum (can. 1. sess. 24. Cone. Trid.) Hinc S. Thom. Supplem. 3. p. qu. 42. art. 3. ad 2. ait: Exteriores actus et verba experimentia consensum directe faciunt nexum quemdam, qui est Sacramentum matrimonii; et huiusmodi nexus dispositive operatur ad gratiam« Carel Soglia. Kutschkernál i. m. a Zsid. 13, 4.
