Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
6 DR. SZILYEK LAJOS. egyik kiváló történészünk, — melyek az embereket a közös társadalomhoz csatolják, fölötte gyöngék, úgy hogy ezeknek mindenkor a vallás kölcsönözött eró'sséget és tartósságot. Lapozzuk át az ó-világ történeteit és látni fogjuk, hogy Görögországban a még félvadaknak nevezett csoportokat, a különféle nemzeteket hymnusok, oraculumok és különösen a játékok, mint az olympiaiak, hozták közelebb egymáshoz; Izrael tizenkét nemzetségét is Sión hegye forrasztotta egy nemzetté. — Továbbá azon értelmi és erkölcsi kiműveltetós, mely rendszerint a tanítás által eszközöltetik, a nemzetnek csak egy kis részére szokta kiárasztani áldásait, miért is a druidák a gallusoknál, a mandarinok Chinában, a braminok Indiában, a papok a görögöknél és rómaiaknál egyszersmind mesterei, tanítói, nevelői valának a népnek. Hogy mérlegelni tudjuk a religiónak befolyását a népek- és nemzetekre, azon változásokra kell figyelmünket fordítani, melyeket az a nép- nek mind belső, mind külső életében, az erkölcsökben s egy szóval azok műveltségében eszközöl. Mózes religiója, ha tökéletlen is volt az magában véve, a legjelesebb törvényekkel ismertette meg és alkotta egy nemzetté Izrael tizenkét nem- zetsógét. Krisztus vallása nem az egyes nemzetségeket alkotta egy nemzetté, hanem a világ nemzeteit egy családdá; ez nem egy nemzetnek, az egész világnak derítette fel az igazság napját. A religio ébresztette fel először a tudomá- nyokat és szépművészeteket Ázsiában és Afrikában, ez emelte tökélyre Hellas- és Rómában, ez éleszti még napjainkban is. E helyen, nem bocsátkozhatván a részletekbe, csak legfőbb vonásaiban akarom vázlatát adni őseink hit- erkölcsi világnézletének, hogy ezzel szembe állítva a keresztény fel- fogást, az utóbbinak áldásos befolyása szinte önkéntelenül váljék szembeszökővé. 1. A magyarok ös vallása. — Őseink pogány vallásának mibenvoltát hozzávetőleg a tudományos kutatás olyképen igyekszik megállapítani, hogy tekintetbe veszi az egykorú írók vagy későbbi történészek többé-kevésbbé megbizható feljegyzéseit, az archeológiái kutatások eredményeit, az ethnographia, az összehasonlító vallás- és nyelvtudomány
