Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Hám Antal: Az érseki pallium
656 DK. HÍM ANTAL. A másik körülményt, melyre a pallium behozási ideje- nek megállapításában támaszkodhatunk, az egyháznak IV. századbeli külső viszonyai alkotják. Az üldözések megszün- tével t. i. kezdetét vette az egyház szabad fejlődése úgy belsőleg: jogaiban és belső életében, mint külsőleg azaz terjedésében. De a külső terjedéssel újabb és újabb tartó- mányok alakultak ki, melyek ugyan a központtól, Rómától függöttek, mindazáltal a kormányzói jogok gyakorlatára kisebb-nagyobb hatáskört nyertek. Ez áll a nagyobb váró- sok püspökeire nézve is.1 Ugyanebbe az időszakba esik a tévtanok felszinre jutása is. A pápák tehát, hogy egyrészt, a kiválóbb tartományok vagy városok püspökeit kitüntes- sék, másrészt hogy ezen kitüntetés által azokat s velük együtt híveiket is jobban magukhoz kötvén, a tévtanítások veszedelme ellen megóvják: oly eszközről és módról gon- doskodtak, mely mind a két célnak megfeleljen. Erre pedig legalkalmasabbnak látszott a pallium. Eme feltevést támo- gatja ama tény is, hogy — mint a pallium jelentésénél látni fogjuk - a pallium nemcsak a kitüntetés jele volt, hanem magában foglalta egyszersmind a Rómával való egység eszméjét is. Továbbá az első tudósító, peluz. sz. Izidor (f 431 után) bőven és részletesen foglalkozik a palliummal, valószínűleg azért, mert az ö ideje körül hoza- tott be. A mi pedig nyugatot illeti, jóllehet első nyomára csak a VI. században találunk, mégis biztosnak kell tar- tanunk, hogy már jóval előbb megvolt. Sehol sem látszik olyannak, mintha később hozatott volna be, mondja Braun,1 2 sőt inkább a róla szóló legrégibb adatok széliében ismert 1 S. Leo M. Ep. 84. Inter beatissimos apostolos in similitudine honoris, fuit quaedam discretio potestatis, et cum omnium par esset electio, uni tamen dictum est, ut ceteris praeemineret. De qua forma episcoporum quaque orta est distinctio et magna dispositione pro- visum est, ne omnes omnia sibi vindicarent, sed essent in singulis provinciis singuli, quorum inter fratres haberetur prima sententia, et rursus quidam in majoribus urbibus constituti, sollicitudinem susci- perent ampliorem, per quos ad unam Petri sedem universalis Eccle- siae cura conflueret et nihil unquam a suo capite dissideret. 2 Braun Die pont. Gew. IV. 2. S. 140.
