Hittudományi Folyóirat 10. (1899)

Dr. Hám Antal: Az érseki pallium

650

DE. HÁM ANTAL.

Mindezeknél fogva méltán nevezi Braun ezt a theoriát is alaptalannak.

4. A negyedik theoria, mely a civil eredet mellett harcol, azt véli, hogy a pallium nem más, mint egyháziasított lorum, melyet éppen úgy a polgári életből vett át az egyház, mint ahogyan a dalmatica-, manipulusból stb. egyházi ruha lett.1

Ezt sem lehet elfogadni. Mert igaz ugyan, hogy az egyház világi ruhákat is alkalmazott szent célokra, de a pallium és lorum közötti hasonlóság oly csekély, hogy elég biztos támaszpontot nem nyújt annak a következtetésnek, hogy itt is ugyanaz történt, mi a dalmaticánál. Legfeljebb csak ama feltevésre szolgáltathatna alapot, hogy a pallium behozatalára az egyházat ez a világi jellegű díszjelvény indította. Az azonban, hogy a kettő ugyanaz, ebből be nem bizonyítható.1 2

B) Typusa-e a palliumnak az efod és a khósen ?

Akik azt vélik, hogy az ószövetségi szent ruhák typusai voltak az újszövetségi egyház ruháinak, a pallium eredetét is az ószövetségbe viszik vissza s typusát az efod és a khósenben találják meg.

Régebbi időben ez a felfogás úgyszólván általános volt. A középkorban igen sok liturgicus író hangoztatta az efod, khósen és a pallium rokonságát, anélkül azonban, hogy az átalakulás mikéntjére feleletet adtak volna.

Ps. Alcuin azt állítja, hogy a pallium a zsidók khósen- jének ([Xo/etov, rationale, mellelő) helyét foglalja el.3 Még határozottabban nyilatkozik erről egyik ó-gall liturgia:

1 Grisar i. m. 96. 1.; Wernz i. m. II. k. Tit. XXXIV. p. 860., ahol azonban tévesen hozza fel bizonyítékul, hogy a stóla is a polgári orarinmból származott. Cáfolatát 1. Braun Die priest. Gewänder. V. 7. S. 113. ff.

2 V. ö. Braun Die pontif. Gewänder. IV. 8. S. 169.

3 Ps. Alcuin De div. off. c. £8. (Migne CL 1239.) Pro rationali nunc summi pontifices, quos archiepiscopos dicimus, pallio utuntur, quod a sancta Sede, apostolico dante, suscipiunt.